Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Nagy József: A papi lelkiség néhány vonása a "Redemptor Hominis" enciklika alapján
életének középpontjóba kerüljön, hogy Krisztus az imádós minden szükséges formájával szeretetet kapjon a szeretetért és így valóban lelkünk élete lehessen." A pápa határozottan kijelenti, „hogy az új Advent egyházának az Eucharisztia és bűnbánat egyházának kell lennie!” 8. Nem lenne teljes a felsorolásunk a papi lelkiségről, ha nem említenénk a Szűzanyába vetett nagy bizalmat. A 22. pont részletesen beszél erről. Szentatyánk minden pap és keresztény ember lelkére köti, hogy „legyetek állhatatosak Máriával, Jézus Anyjával együtt! Ő Anyaként van jelen...” Nagy József A Ml IDŐNKBEN mindjobban meggyőződésévé válik az embereknek, hogy az ellentéteket, melyek esetleg az egyes népek közt keletkeznek, ne fegyverrel, hanem megegyezésekkel és tárgyalásokkal döntsék el. Azt hisszük, ennek a meggyőződésnek a szülőoka az, hogy a jelenlegi háborús eszközök borzalmas megsemmisítő hatással rendelkeznek, és félnek az emberek a bajoktól s a borzalmas romoktól, amelyeket e fegyverek okoznak. Ezért a mi korunkban, amely az atomerövel dicsekszik, távol áll az a meggyőződés, hogy a háború alkalmas a megsértett jogot jóvá tenni. Sajnos, mégis gyakran látjuk, hogy a népek a félelemnek, mint a legfőbb törvénynek vannak alávetve és ezért fegyverkezésre tekintélyes összeget költenek. Azt állítják, hogy ezt nem azért teszik, — nincs okunk, hogy ezt ne higgyük el — hogy másokat elnyomjanak, hanem elriasszanak a támadástól. Másként nem lehetne remélni, hogy a népek kölcsönös szükségleteikről és ügyleteikről való tárgyalásaik révén jobban megismerik az emberi természet kötelékeit, amelyekkel egymáshoz vannak fűzve; jobban megértik, hogy a közös természet főbb kötelezettségeiben az áll, hogy az egyes emberek és népek magatartása a szeretetnek engedelmeskedik, nem a félelemnek; mert elsősorban a szeretet feladata, hogy az egyes embereket az őszinte, a dolgok s a lelkek sokformájú kapcsolatára vezesse, ahonnét annyi jó áradhat rájuk... A tudományoknak és a technikának újabb gyarapodása az emberi erkölcsöket is érinti, ezért az embereket, bárhol is vannak, arra indítják, hogy a kölcsönös munka révén mindjobban kapcsolatba kerüljenek egymással. Ma ugyanis a dolgok, tudományok és az emberek kapcsolata nagyon is megnőtt. Ennek okából túlságosan megnőttek a polgárok, családok, közbülső társaságok kölcsönös kapcsolatai is, amelyek különböző nemzetekhez tartoznak; gyakran tartanak a különböző államok vezetői egymás közt tanácskozásokat. Ugyanezen idő alatt az államok gazdasági ügyei mindinkább más államok gazdasági ügyeivel kerültek kapcsolatba; a nemzetek gazdasági ténykedései egymás közt fokozatosan annyira összefonódnak, hogy egyesek kapcsolataiból mintegy az egész föld gazdasági rendje alakul ki; végül bármilyen állam társadalmi előrehaladási rendje biztonsága és nyugalma szükségszerűen ösz- szefügg a többivel.. . XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájából 256
