Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Török József: Szent Imre a történelmi kutatások fényében
tehát nem valami jelképes tisztségről van szó. Ezért írhatta róla joggal a forrás: „oroszon vezere". 103u-oan ott volt il. Konrád seiegeinek tertovidéki tonkreverésénél. Az egynaz- es monosioilátogatások dicséretes gyakonatán túl a királyi hadseieg elen az apa mellett ott látjuk fiát. Amint eddig Imre életeben a politika és keresztény élet kettősségét és összefonódását figyemettuk meg, éppúgy együttesen található tol aöDan, ami annyira külonoozonek laiszik, s nála mégis egy: hazassaga és szüzessége. — Imre nős volt halálakor, ezt a források egyerieimuen tudtunkra aajak. A legenaa azonban hallgat relesegenek kilétéről, illetve nemzeti hovatartozásáról. A történeszek véleménye ezen a ponton igen megoszlik. Volt feltételezés, amely szerint Imre telesege anyjának, Gizellának a családjából szármázott voma, míg mások a „dux ruizorum" kitejezés alapján orosznak tartották. Az Annales Sanctae Crucis holonici szerint Mieszko lengyel király leányát vette volna el. Ez a roljegyzes azonban 1260—1270 táján íródott, s a régebbi lengyel krónikák semmit sem tudnak Imre harcegnek erről a házasságáról. Más, későbbi forrás szerint Kresimir horvát király lányát vette feleségül.31 Ezt tartotta legeltogadhatóbb elméletnek Hóman Bálint32, bár a késői horvát hagyományban ő is nehézséget látott. Szent Margit legendájában — amelynek másolatát Ráskai Lea 1510 táján készítette — Imrének „nemesse- ges jegese geviek chazarnak leyanya.. .’,33. A Margit-legenda latin eredetije 1276 és 1300 között keletkezett.34 Egy későbbi német fordításból tudjuk, hogy a latin szövegben már mire heiceg jegyese „a bizánci császár leányaként szerepelt".35 Moravcsik Gyula ezt az adatot összekötötte az Imre-legenda első csodájával, ami szintén Bizánccal kapcsolatos: „...arra gondolhatunk, hogy a császári család valamelyik távolabbi tagja lehetett az a hercegnő, akivel Szent István fiát eljegyezte”.36 Ezt a jegyességet, illetve házasságot a homályos alapítású veszprémvölgyi apácamonostorral hozta összerüggésbe, feltételezvén, hogy azt Imre görög arája kísérete számára alapította Szent István: „Bár a veszprémi apácamonostor alapításának Imre bizánci házasságával való összefüggését távolról sem tekinthetjük bizonyított ténynek, a feltevés mégis valószínűbbnek látszik, mint az eddigi feltevések, mert úgyszólván minden felmerült kérdésre kielégítő feleletet tud adni."37 istván királynak a második bolgár cárság megdöntésében (11I8J való aktív részvételét, s a II. Bazileosz bizánci császárral kötött szövetségét érvekként ide sorakoztató Győrffy György a trónörökös Imre görög házasságát bizonyított tényként tárgyalja.38 A feltételezések ismertetése a kérdés megértését árnyaltabbá teheti. Mindenesetre a lengyel és horvát forrás újabb kritikai irodalmának tanulmányozása hozzásegíthetne Imre menyasszonya görög voltának további valószínűsítéséhez. Ha a személy bizonytalanságban hagyhatja is a kutatókat, házasságuk volta tény, milyensége pedig rendkívüli természete ellenére sem tűnik elfogadhatatlannak. A legenda harmadik részében olvassuk, hogy Imre a veszprémi Szent György egyházban égi szózattal indítva örök szüzességet fogadott. Ezután az „Exhortatio ad sponsam Christi”- ből vett rész magasztalja a szüzességet. Horváth János ezt a költői lendületű fejezetet korjelzőnek gondolta, s szerinte ennek oka „a Kálmán idejére egyre erősebben, törvényekkel is szorgalmazott papi nőtlenség elrendelése”.39 Szent Imre szűzi házasságát Gyorrfy György is csupán a cölibátus propagálásának tartja.40 A László- és Margit-legenda, valamint a kisebb krónikák41 mellett a külföldi források szintén megemlítik Imre szüzességét.42 A legendaíró szavahihetősége ellen föl lehet hozni, hogy akkor szerkesztette művét, amikor Imre kortársai már rég meghaltak.43 Ez igaz, de Imiét akkor avatták szentté, 1083-ban, amikor az őt ismerők még élhettek. A szentté avatás hivatalos ténye a rá vonatkozó hagyományt olyan mértékben elevenítette föl, hogy azt három évtizeddel később az idősebbek hűen tudták a legendaírónak továbbadni. Ha Imre neveltetését, lelki alkatát, valamint kora szellemét figyelembe vesszük, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a veszprémi Szent György-egyházban tett fogadalma,44 valamint annak megtartása. Hóman Bálint többször idézett írásában ezt Imre élethivatásának serdüítebb korban történt változásával indokolta.45 Ameddig nem ő volt a trónörökös, nyugodtan készülhetett a keresztény erények hősies gyakorlására, így a szüzesség evangéliumi tanácsának megtartására is. Amikor bátyja halála után atyja mellett politikai szereplésre kellett vállalkoznia, nem adta föl aszkéta életét. Hiszen anyai nagybátyja, Szent Henrik szintén önmegtartóztató életet élt feleségével, s ennek ténye közismert volt a kortársak előtt. A görög császár, II. Bazileosz sem nősült meg, magánélete kora legnagyobb szentjeivel fölvehette, sőt kiállotta a versenyt. Anyai ágon még több példa adódott, Gizella maga is eredetileg apáca akart lenni. A rokon Orseolo házban hasonlóképpen többen járják ennek az evangéliumi tanácsnak az útját. Imre szűzi élete egyáltalán nem egyedi eset korában. A későbbiekben VII. Gergely pápa (1073—1085) alatt az egyházfegyelem terén diadalt arató cölibátus nem felülről a papságra erőlte132
