Teológia - Hittudományi Folyóirat 14. (1980)
1980 / 3. szám - TÁVLATOK - Cselényi István Gábor: Szempontok a szexuális neveléshez
el magát, a fiút pedig, hogy fiúként, tehát hogy elfogulatlan örömet érezzenek amiatt: testűk van (Hofmann). Az identitás beidegzésében persze nemcsak nemi vonatkozások vannak. Helyesen látja Gál Erzsébet és Ortutay Zsuzsa (Családi életre nevelés a szülői házban és az iskolában, Budapest, Kossuth, 1976. 30. o.): A „lány-tudatban” az anyás vonások kialakítása is benne van, a „fiú-tudatban” pedig az is: erősebb, mint a lányok, tehát igenis óvnia kell a nőt, udvariasnak kell lennie. Ilyen értelemben az egyenjogúság nem a nemi jelleg megszüntetése, hanem a helyes „szereposztás” kiformálása. Bölcsőtől serdülésig De próbáljuk most végig követni a szexuális nevelés életkorok szerinti .,célcsoportjait „Sok szülő tanácstalan — írja Hofmann, i. m. 122. o. —, ha 4-6 éves kisfiának erekciója van; ha az érinti nemi szervét, a kezére üt, teljesen pánikba esik és „fuj!"-t kiált. Ezzel valamit, ami természetes, természetellenessé tesz. Pedig itt olyan dologról van szó, amit születéstől serdülésig s azon túl mint egyetlen összefüggő egészet kellene látnunk: ez és még sok egyéb az élet továbbadását segítő magatartást készíti elő”. — íme, az orvos és házassági tanácsadó szemével nézve a dühös leintés, ijesztgetés, sokkolás nem helyes. Előbb-utóbb szembe kell néznünk kisgyermekeinkkel, meg kell nekik adnunk a koruknak megfelelő felvilágosítást. És itt hangsúlyt helyeznénk a fokozatosságra. Vagy nem ezt tesszük, amikor például az autó „titkait” tárjuk fel gyermekünk előtt? A háromévesnek még csak az indítást mutatjuk be, az ötévesnek már a kormányzást is, a hétévesnek már vázoljuk a motor munkáját, a tízévesnek erőáttételekről beszélünk, a tizennégy évesnek pedig próbálunk válaszolni a hogyan-okra is. 4-5 évesek első „szexuális” kérdése: honnan jön a kisgyerek? — Szinte minden nevelési szakember szerint egyféleképpen érdemes erre válaszolni: az anya oldaláról, hiszen így a kisgyermek érzelmi kötődését erősítjük. Először mondjuk így: az édesanya testéből, majd így: méhéből, s fűzzük hozzá: mert szülei így szerették volna s Isten is ezt akarta. A gyermek nem elégszik meg ennyivel. 6-7 éves korban afelől is érdeklődik, hogyan születik meg a kicsi. Mivel sok szülő úgy érzi: „illetlen" dolgokat kellene itt érintenie, nem szívesen válaszol. Pedig elmondhatja: az élet egy kis sejtből, a petéből indul útra, amely a petefészekből a petevezetéken a méhbe kerül s ha ott magzattá fejlődik, kilenc hónap múlva a szülő csatornán át jut ki a kisbaba. Nem titkoljuk a szülés nehézségeit, de a Teremtő „rendezési elvét” sem: a magzat addig van a méh védettségében, míg elfér odabenn s most már jelentkezhet a „kinti” életre (Hofmann: i. m. 123—5. o.). Véleményünk itt eltér Hofmannétól: elegendőnek tűnik, ha csak a serdülés előtti korban (9-10 éveseknek) tárjuk fel, hogyan fejlődik ki a magzat: a lányok úgy születnek meg, hogy mintegy kétszázezer kis petét hoznak magukkal, 12 éves koruktól havonta beérik belőlük egy, az ún. havi vérzéssel. A kismamák esetében egy ilyen megtermékenyült, beágyazódott, kis magzat fejlődött belőle, aki már a 7. hét után olyan, mint egy kisbaba, belső szervei kialakultak, testecskéje (szíve, mája, gyomra) már „dolgozik" is, lényegében csak méreteiben változik — egészen 25—27 éves koráig. Az 5—6. hónapban fogni tud, a 7. hónapban rugdos, ásít, alszik, ébred, mint egy újszülött, lassan születésre képes. Közben azonban a lányok 6-7, a fiúk 7-8 éves korban a papa után kérdeznek. Mi az apa szerepe? A szintén orvos és nevelő Strötling-házaspár (a Der Mensch und seine Geschlechtlichkeit «ímű, Alfons Auer által szerkesztett könyvben, Wien 1977.) ezt a hasonlatsort alkalmazza: eddig a magzatsói úgy szóltunk, mint a tojásban fejlődő kiscsibéről, énmagában véve. Most a megtermékenyítésre fordul a figyelem. Itt új képre van szükség. A gyermek már látott almavirágot, amiből az ízes, illatos alma lesz. Mi is történik a virággal? Az almavirág bibéire virágpor száll és megtermékenyíti. A bibe és a virágpor egyaránt szükséges volt. így van ez az embernél is. Az anyai petesejt és az apai ondósejt egyformán szükséges ahhoz, hogy az új élet útjára induljon. — Amikor aztán 1—2 év múlva erre a kérdésre visszatérünk, elmondhatjuk, hogy az ember tulajdonságait az így együttesen kialakuló tízezer gén hordozza, 23 kromoszómába sűrítve, amelyek közül az egyik a magzat nemét határozza meg; fiú lesz-e vagy lány. 8-9, ill. 10-11 éves korban a gyermek tovább kérdez: hogyan történik a megtermékenyü- lás? A Strötling-házaspár a veteményező kertész munkáját idézi: miután karóval lyukat fúr a földbe, a magvat mélyre ülteti, hogy a föld anyaion óvja. Hofmann itt a méh védettségére emlékeztet: az anya testébe ágyazott, hogy oltalmat nyújtson a majd kibontakozó életnek, f)i Teremtő ezért alkotta olyanná a férfi nemiszervét, hogy be tudja juttatni a férfi ivarsejteket mélyre, ahol a petesejttel találkozhatnak. S hogy többet kell bejuttatnia, azért van, mert a pete ötödmilliméteres nagyságával szemben az ondósejt csak huszadmilliméteres 156
