Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)

1979 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kerekes Károly: Biblikus katekézis

vetünk fel: 1. Hol a helye az evangelizációban a katekézisnek, egészen pontosan a biblikus katekézisnek? 2, Mi a biblikus katekézis általános modellje? És 3. Milyen útjai vannak a biblikus katekézisnek az egyén fejlődési szakaszában? A biblikus katekézis helye az evangélizációban Az Evangelii nuntiandi apostoli buzdítás háttérbe szorítja a sokak által kedvelt és az evangélizációval gyakran azonos értelemben használt „kérügma” szót. Megállapítja, hogy a kérügma csak egyik eszköze az evangelizációnak, a misszionálás vagy a homília tartalmát adó része csupán.5 Ezt a szemléletet követve mi az evangelizációnak négy fő területét kü­lönböztetjük meg: a) Misszionálás: az első „jóhir” közlése a még nem hívőknek, az üdvös­ségre hívó HANG meghallása. b) Katekézis: a m á r hivők kereszténnyé nevelése, -— ars Christianos educandi —, az isteni SZÓ lebontása emberszóra minden fejlődési fokon, c) Homilia: Hitünk kérdéseinek megbeszélése liturgikus keretben, a közösséget megtartó BESZÉD útján, d) Teológia: A hitigazságok tudományos rendszerezése, az emberi ész dia­lektikus lehetőségei a kinyilatkoztatásban hozzánk szóló isteni NYELV-vel.6 Német szakem­berek szinte megszámlálhatatlan ágát kidolgozták már a katekézisnek.7 Mind visszavezet­hető azonban négy alapvető ágra: a) Humán katekézis; más neveken: előkatekézis, kultu­rális katekézis, szociál-katekézis.8 b) Biblikus katekézis: Isten leírt igéjére épült katekézis.9 c) Liturgikus katekézis: szent helyek-dolgok-idők kiemelése a katekézisben.10 d) Karizmati­kus katekézis: Isten Lelkének „prófétai" útjait próbálja követni.11 Bármelyik igazán élő katekézis a többi felsorolt ágait is szemmel tartja és érvényesíti. Az egyes irányok csak súlypontozást jelentenek. Amikor tehát a továbbiakban mi biblikus katekézisről beszélünk, ez nem annyit jelent, hogy nem vagyunk tekintettel pl. a humán katekézis problémáira. A biblikus katekézis általános modellje A biblikus súlypontú katekézist éppen az különbözteti meg a katekézis egyéb ágaitól, hogy hangsúlyozottan az Isten leírt igéjére épül, és annak fényében váltja át hitünk igaz­ságait Jézus Krisztusnak itt és most megélhető életévé. Kiindulásunk az élet adott felada­taira világos választ kínáló szentírási szöveg. (1. ábra) Ezt a szöveget nem önmagában vizsgáljuk, hanem beleágyazzuk egyrészt bibliai szituációjába, másrészt a közvetlen össze­függéseiben adott funkciójába.'2 A nagy kérdésünk, mint ahogy minden nevére méltó peda­gógiának „nagy” kérdése: HOGYAN ? Hogyan lesz a két vagy háromezer év előtti bib­liai szöveg m a i életünk motiválója, indítója? A feleletül kínálkozó ahogyannak több ösz- szetevője van. Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan lehetett motiváló erő a maga keletkezé­sének korában. Aztán azt is vizsgáljuk meg, hogyan szolgáltak indítékul a maguk idejében egyéb szentírási vagy profán szövegek, amelyek kapcsolatba hozhatók a mi szövegrészünk­kel. És ezekből a „rész-hogyanokból" következtethetünk a mi „hogyan” kérdésünkre adandó helyes válaszra. Mindezt tegyük, „hűségben az isteni üzenethez és hűségben az emberhez”, amint az atyák mintegy jelmondatszerűen hirdettek 1977 novemberében a Püspöki Szino- duson.13 Az isteni igét mindenestül megvalósítani akaró bibliai katekézisnek szerintünk mind a fő kérdése, mind az erre adandó tökéletes felelete a Lukács evangélium elején olvasható. A kérdés: „Hogyan lehetséges ez?”11 A felelet pedig: „Anyja mindezeket a dolgokat át meg átforgatta-vizsgálgatta szívében"15. Ez a biblikus katekézis élő modellje! — Minden katekézis finom, meleg, anyás kezet igénylő művészet.16 Ha valaki megkérdezné, hogy a katekézis fő ágait most már ismerve mi a bibliai szövegek szerepe (a többi ágban betöltött szerep mellett) a biblikus katekézis-ben, így felelnénk: Egy sajátosan vallásos anyanyelvet kell kialakítani bennünk, minden fejlődési fokon. Ezen a „nyelven” (a nyelvet most tág értelemben használjuk) kell megtanulnunk életünk minden fejlődési fokán gondolkozni, dönteni, cselekedni.17 Ebben a „nyelvi" alapállásunkban tisz­telettel tudomásul vesszük, sőt tisztább megfogalmazásra segítjük a humán, liturgikus és karizmatikus katekézis elvárásait a konkrét szentírási szakaszok szerepével kapcsolatban, így a humán katekézis kitűzött célját: hogy az emberi lét értelmezésének kérdéseire meg­nyugtató feleletet kapjunk. (Az élet értelmes, érdemes élni!) Vagy a liturgikus katekézis igényét: hogy ti. a bibliai szövegből tárjuk fel a lét mélyebb összefüggéseit, transzcenden­tális, szimbolikus és misztikus értelmét is. Sőt a karizmatikus katekézis elvárásai felé is nyi­tottak maradunk: az átalakulást-átalakítást akaró „forradalmi szentlelkes erők" megnyil­vánulásait is elismerjük. — A bibliai katekézis nagyon nyitott találkozás az isteni Igével. 251

Next

/
Thumbnails
Contents