Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)
1979 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Böröcz Enikő: A megáldott emberiség
biztonságban”. Csak ahol ezek nem biztosíthatók a szülők részéről, szólítja fel az államokat, hogy fordítsanak gondot a család nélkül felnövekvő gyermekekre. Ezzel kapcsolatban hol mutatkoznak hiányosságok? Elvált szülők gyermekei sokszor nem kapják meg a Nyilatkozat által megkívánt szeretetteljes, harmonikus nevelést. Ki tudná felsorolni a lelki sebeket, melyeket az ilyen szülők gyermekei hordoznak. Hazánkban a válások számának emelkedése rámutat a probléma gyakoriságára. 1960-ban 16 590; 1970-ben 22 841; 1977-ben 27 167; 1978-ban 27 900 családi kötelék szakadt szét.17 Tetemes ama gyermekek száma, akiket a szülők rendezetlen, erkölcstelen élete, nemtörődömsége rossz irányban befolyásol, s ennek eredményeképpen már kisebb-nagyobb vétségeket (lopások, betörések, garázdaságok) követtek el. Ezek az ún. veszélyeztetettek; számukat nálunk százezerre becsülik. Megint más kategória azoké, akik nem tapasztalják a családi élet melegét, szülői szere- tetet, a családi együttlét nem pótolható nevelői hatását. Kb. 33 000-re rúg az államilag gondozott gyermekek száma, akiket tehát szülei elhagytak. Az itt mutatkozó erkölcsi válság akkor lesz nyilvánvaló, ha szem előtt tartjuk, hogy e nagyszámú gyermekcsoportban mindössze 542 az olyan, akinek szülei nem élnek. Államunk hatalmas összegeket költ arra, hogy a megfelelő eltartás hiányában szenvedő gyermeknek otthont és segélyt nyújtson. Nagyon elismerésre méltó az is, hogy a nevelő otthonokat többszóz különféle üzem, szövetkezet, intézmény, szocialista brigád patronálja. Mindez a gondoskodás és emberiesség alapvető és dicséretes, de szükség van arra is, hogy a gyermekév felrázza a lelkiismereteket és az egész társadalom, benne az egyház az evangéliumi üzenet hathatós közvetítésével segítsen megvalósítani azt, hogy ne pótlódjanak minden évben az állami gondozásra átadott gyermekek, hanem szülőkben nagyobb felelősség lakozzék. Jegyzetek: 1. Kirch Enchiridion Fontium históriáé ecclesiasticae. Ed IV. nr. 151. — 2. Const. Ap. 14, 17, 64, 70, 78. — Tertullianus; Apologeticus 9; 8. — 3. Kajuch M.; A római jog institution Budapest, 1896. 342. I. — 4. H. Jedin, Handbuch der Kirchengeschichte. I. 351. — 5. I. m. 11/1. 416—7 I. — 6. Magyar Katolikus Almanach. 1929. 700 skk., 280 skk.— 7. Mihalo- vies Zs., A világi apostolkodás. Budapest, 1942. 181 skk. — 8. Kiadva magyarul; Kovács I.— Szabó /., Az emberi jogok dokumentumokban. Budapest, 1976. 542. I. — 9. G. Abram, La collaborazione déllé Chiese per la difesa dei diritti deM’uomo. Padova, 1975; L’Eglise et les droits de l’homme, lustitia et Pax közleménye, 1975. — 10. Neue Bildpost, 6. V. 1979. S. 8. — 11. Neue Bildpost, 29. IV. 1979. S. 8. — 12. Scientific American, 1976. máj. — 13. La Santa Sede e il disarmo. lustitia et Pax kiadv. 1977. — 14. Magyar Közlöny, 1976. évf. 32. sz. 406. I. — 15. Citta Nuova, 1917. febr. 14,16. — 16. Magyar Közlöny i. h. — 17. Statisztikai Zsebkönyv 1979. 40. I. Böröcz Enikő A MEGÁLDOTT EMBERISÉG „Amikor Isten embert teremtett — Istenhez hasonlóvá alkotta öt. Férfivá és Nővé teremtette, megáldotta és EM- BER-nek nevezte Őket teremtésük napján." PAPI IRAT A Biblia legelső fejezeteiben a teremtéstörténet hatodik napján megjelenik az EMBER- nek nevezett lény. A PAPI IRAT által kétségtelenül katechetikus célzattal megfogalmazott teremtéstörténetben ezen a ponton jutunk el a tulajdonképpeni csúcshoz. Minden, ami az „előző öt napon" történt, itt nyeri el végső értelmét és lényegét. A Genezis 1,26-ban jelenik meg először az EMBER kifejezés. A teológiai kommentárok helyesen világítanak rá, hogy az ember teremtése és a szárazföldi állatok teremtése ugyanazon a napon történik. A PAPI IRAT szerzője ezzel az egymásmellé helyezéssel akarja jelképezni azt, hogy az EMBER és az állat között, legalábbis a testi felépítésüket illetően bizonyos hasonlóságok vannak. Ugyanakkor azonban e hasonlóságok felmutatása mellett is alapvető határvonal húzódik 135