Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 1. szám - FIGYELŐ - Széll Margit: Pályaválasztás - hivatásból
tak, szakértővel nézessük meg, állíttassuk helyre. Népünk vallásos érzésének, szent-kultuszának beszédes emlékei ezek. Idősebb híveink közül többen szinte kimeríthetetlen kincsestárak a régi szép imádságok, énekek, szokások terén. Őket is érdemes meghallgatni magnetofonnal, ceruzával a kezünkben. Imáik, énekeik a liturgia és a para- liturgia gazdag változatait mutatják be, amint erről Erdélyi Zsuzsa nemrég megjelent értékes könyve, vagy az eredményes ének szöveg és dallamgyűjtők, illetve Bálint Sándor munkássága beszédesen tanúskodik.12 Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta már fentebb említett felszólalásában a magyar hierarchia vezetője: az egyháziak „ugyanúgy nyújtanak eligazítást a népszokások, népi archaikus imák, dallamok feltárásához".13 A híveink kezében forgó ima- és énekeskönyvek, bibliák, kalendáriumok, legendáskönyvek is megőrzést érdemelnek. Akik megtették, azok tanúsíthatják, menynyire megéri a fáradságot a templomok, plébániák padlásán, raktárában körülnézni. Már sok értékes alkotás, például középkori szobor, kép stb. került elő az ilyen lomtárakból. Ne tékozoljuk el ezeket a kincseket az un. műkereskedőknek. A pap tevékenységét a goethei mondás igazsága vezesse: nincs úi, csak örök új van, mely a régiből táplálkozik. Ennek a régiből táplálkozó örök újnak házunktáján történő megőrzése, feltárása és feldolgozása kötelességünk, amit nem háríthatunk át senkire, nekünk magunknak kell elvégeznünk. Jegyzetek: 1. Zsinati liturgikus konstitúció, 1963. dec. 4. 129. és 123. pont — 2. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa. Vitaanyag: A népfront művelődéspolitikai munkásságának feladatai. 1976. ápr. 4. o. — 3. Liturgikus Konstitúció 124. pont. Egyházi épületek és műtárgyak gondozása. Bp. 1971. Képző- művészeti Alap. — 4. U. o. 124. pont. — 5. U. o. 126. pont — 6. Töltési Imre: A honismereti mozgalom. Vigilia, 1971. 810—814. o. — 7. Lásd 2. jegyzetben idézett vitaanyag 6. o. — 8. Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Regnum, 1940—41. 3—64. o. Különlenyomat: Pannonhalma, 1941. 9. Új Ember, 1976. szept. 26. 1. o. — 10. Radó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/43. tanévre. Pannonhalma, 1943. 319— 429. — Országos Széchenyi Könyvtár kiadványai 19. — 11. Temetőkert. Bp. 1972. Mezőgazdasági Kiadó — 12. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtöt lépék. Bp. 1976. Magvető — Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1973. Szent István Társ. — 13. Új Ember, 1976. szept. 26. 1. Kovách Zoltán PÁLYAVÁLASZTÁS - HIVATÁSBÓL Az elmúlt évvégi statisztika szerint Budapest egymillió háromszázezer dolgozója közül közel félmillió munkahelyet, illetve foglalkozást változtatott. Ebből az adatból különösen kiemelkedik a fiatalok arányszáma, annak ellenére, hogy társadalmunk a pálya- választási előkészítés nagy részét magára vállalta. A továbbtanulási lehetőségekről és a betölthető pályákról évente pályaválasztási tanácsadót bocsátanak ki. A fiatalok már tanulmányaik során közvetlen kapcsolatba kerülnek a munkával: szakmai gyakorlatot, nyári idénymunkát végeznek és a különböző munkahelyek meghívják az érdeklődőket. Mi az oka annak, hogy mégis ilyen választási bizonytalanság észlelhető? — Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a pályadöntés előtt állók, sőt még a több éves pályakezdők sem tudják maguknak elég világosan megfogalmazni lelkűkből feltörő vágyakat. Azok, akik képességeik tudatában vannak, sem látják miként kell és lehet azokat reális összhangba hozni a kínálkozó lehetőségekkel. Ma a lélektan, a pedagógia és a szociometria végzi a képességi és alkalmassági vizsgálatokat. Nagyszámú felmérések alapján közzétették a leggyakoribb pályaválasztási indítékokat, azok lelki összetevőit, hogy ezzel a pszichológusnak, a nevelőnek, a nem szakembereknek és maguknak az érdekelteknek is eligazítást nyújtsanak. A munkába lépők sorsának és jövőjének súlya — így nemcsak a hivatásos tanácsadókra. — hanem mindnyájunkra, ránk keresztényekre is nehezedik, akik a munkában való helytállást, a rendezett életet és hazánk felvirágoztatását akarjuk elősegíteni. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa olyan hosszútávú feladatot tűzött elénk, amely csak fokozatosan elmélyülő együttműködéssel valósítható meg: „Az emberek boldog és kiegyensúlyozott magánélete nemcsak megfelelő anyagi és erkölcsi elismeréstől .. . hanem az erkölcsi normák ... a társa39