Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 1. szám - TÁVLATOK - Olvasónk távlatából
a modernebb hangvételű írások átvételétől. Ha elhallgatják őket, más forrásból, esetleg elferdítve vehetik át a gondolatokat. . . Az egyes irányzatok hazai értelmezéséért a TEOLÓGIA is felelős, különösen ha nem beszél, nem ír róluk.” (Győregyházmegyés pap) — „Általánosságok helyett igyekezzenek feltárni a keserves realitásokat, mert a helyes diagnózistól függ a terápia.” (Egy 52 éves olvasó) Mit olvasnak szívesen? Olvasóink mindenek előtt a biblikus tárgyú cikkeket kérik. (85% — ez az érték a gyakoriságra vonatkozik, mivel egyesek párhuzamosan mást is igényelnek.) — „Több biblikumot, de a modernek legjavát!" (32 éves nő) — „Egy-egy neves külföldi egzegéta írását a már letisztult témákról." (V. éves teológus) — „örülnék, ha a TEOLÓGIA hozzájárulna ahhoz, hogy legalább a papság előítélete megszűnnék a biblikus tudományok eredményeivel kapcsolatban.” (Dr. Gy. L.) — „Biblikus témákat kérünk úgy, ahogy az a lelkipásztornak továbbadható. A megoldási kísérletek inkább megzavarnak, hogy mit és hogyan tanítsunk: Gyermekségtörténet, feltámadás, stb.” (Egy lelkipásztor)—„Elsősorban gyakorlati lelkipásztori szempontból kiaknázható (biblikus) anyagot kedvelem. Figyelembe kell venni, hogy kifejezett lelkipásztori szaklapunk nincs.” (K. Gy. plébános) — „Hogy mennyire támogatja a TEOLÓGIA a lelkipásztorkodó papok munkáját, a saját esetemben mi sem bizonyítja jobban, minthogy azóta értem meg cikkeik mikéntjét és hogyanját, amióta kinn dolgozom a hívek között." (2 éve felszentelt pap) — Többen írják, hogy „új hangot ütött meg a TEOLÓGIA gyakorlati lelkipásztori száma” (74/2). Ennek mintájára kívánják a további lelkipásztori cikkeket (75%). — Olvasóink fele (50%) a szentségekről szóló gyakorlati írásokat, zsinat utáni felfogás szellemében keletkezett tanulmányokat igényel. Fontosnak tartják, hogy az Egyház ma (74/3) témája, Keresztény ember munkája (73/3), Szentirás a mai ember kezében (75/3) témák ismétlését, elmélyítését tegyük lehetővé, illetőleg az ezekhez kapcsolódó újabb eredményeket kérik. „Vitassák meg a szentségek kiszolgáltatásának gyakorlati problémáit, bár kételkedem abban, hogy ezt a hazai hierarchia lehetővé tenné." (27 éves káplán). — Főleg világiak közül kérik, hogy ismét térjünk vissza a Bűn és bűnbánat mai kérdéseire (73/4). A visszatérő témák feldolgozási módszerét így fogalmazza meg egy főorvos: „Egy-egy fogalomkör tapinthatóvá tételével, .emészthetővé-munkálásával’, gyakorlatba ültetésével sok szolgálatot tehetnek. Mint laikust a teológiai-lelkipásztori jegyzetek aktuális, napi gondokat kutató vonatkozásai érdekelnek, valamint a teológiai fogalmak napi használatra való feldolgozása és alkalmazása.” — „Szívesen látnánk egyszer egy liturgikus és szent zenével foglalkozó számot, mivel annak n!ncs más fóruma.” (A. J.) — „A liturgia szoros kapcsolatban maradjon az egyházi folytonosságot kifejező tanítással, és élettel, hiszen kezdettől fogva a szentségek képezik az egyházi közösség bázisát.” (Nyugdíjas) Sok olvasónk inkább az érdeklődési irányt jelöli meg: Az egyház kérdései mindig a középpontban állnak. „Ha az egyetemes egyház éleiét akarják bemutatni, ne mulasszák el a nemkatolikus, főleg az ortodox reflexiókat.” (Név nélküli) — „Az egyház belső dialógusáról az 1974/3. szám cikkeihez hasonlókat kérek.” (Közgazdász) — „Azt tapasztalom, hogy egy-egy püspök, főpásztor a TEOLÓGIÁ-ban csak sematikusan ábrázol, egyházmegyéje sajátságairól alig szól... Szeretnék hallani a fejlődő országok teológiájáról! Mintha színesbőrű teológusok nem is lennének? Az ő gondjaikról is szívesen olvasnék.” (36 éves káplán) —• „Az egyház történetiségét kiemelni — a reformáció korát leszámítva — még sohasem volt olyan fontos, mint napjainkban. A dogma- és hagyománytörténetben inkarnálódott kinyilatkoztatás egyetlen más keresztény vallásnak sem szolgáltat olyan igazolást, mint nekünk. Sajnos, a fogyatkozó hitbizonyosság légkörében még annyit sem szoktunk meríteni a történeti igazságok kincsesházából, amennyi a minimális önvédelemhez szükséges lenne . .. Másrészt észrevételem, hogy a történelmi műveltségű teológusok között igen ritka a szélsőséges, a teológiailag kiegyensúlyozatlan felfogás.” (F. F.) — „Egyszer fel kellene vetni az egyháztörténelem ún. kényes, de mindig elsüthető kérdéseit is: VI. Sándor pápa, a nőpápa, az inkvizíció, Galilei-eset, stb. Röviden és frappánsan kellene ezeket közzétenni egyház- és kortörténeti háttérrel. Mi, világiak erről keveset tudunk, nincs hová nyúlnunk hiteles és pontos válaszért, ugyanakkor mindig ezeket vetik szemünkre (Lásd pl. „Képes történelem”: „A reneszánsz világa"). (Közgazdász házaspár) Külíöldi szerzőktől minden olvasó szívesen vár megfelelő válogatást. „Nyugati szerzőktől minden számban szívesen látok közleményt, mert más úton nem jutok nyugati teológiai folyóiratokhoz (a könyvtárak nem adják ki).” (üzemmérnök) Ismételten előforduló kritikaként könyvelik el, hogy szűkkörű a TEOLÓGIÁban publikáló írók köre. Nagy örömmel venném, ha mind többen jelentkeznének a megadott témakörű számokhoz munkatársakként. Sajnálatos viszont, hogy egy-egy szám előkészítésénél 20—25 felkérő levelet küldök szét, kérve a közreműködést, s igen gyakran még választ sem kapok a levelekre. 20
