Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)

1977 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Szennay András - Tomka Ferenc: Egyházi kisközösségek

zösségekben látják az egyház megújulásának zálogát. Ezért azokat a — főleg fiatalabb korosztályhoz tartozó — papokat, akik jó ügyhöz illő buzgósággal igyekeznek a plébániai élet keretein belül, a „nagy közösségen” (olykor sajnos csak „közönségen”) belül a családias életet szorgalmazni, — munkájukban únos-úntalan ne bírálják, hanem inkább atyai és testvéri módon támogassák. E támogatás természetesen nem zárja ki a felügyeletet, de épp oly természetesen igényli a segítő készséget is. — Plébániai közösségeken belül a kisközösségek működésének elsősorban személyi feltételei vannak: megértő lelkipásztori irányítás, mód egy hosszabb időre elgondolt terv megvalósítására. Feltétel ezenkívül egy kisebb, otthonos helyiség (kápolna). — El kell utasítanunk a kisközösségeket, ha elzárkóznak az egyetemes egyháztól, de támogatni kell azokat, ha integrálódnak az intézményes egyház életében, illetve az egyházközségekben. — El kell utasítanunk az „elitről” vallott téves elképzelést, az olyan közösségi szellemet, melyet a szektás (és nem keresztény!) kiválasztottsági tudat éltet. Helyeselnünk kell azonban azokat a kisközösségeket, melyeknek tagjai tudják, hogy ha ők meghívást kaptak a mélyebb keresztény életre, ezt azért nyerték el, hogy annál inkább szolgálatára legyenek keresztény és nem-keresztény testvéreiknek, akik épp úgy meghívást kaptak Isten országába mint ők (vö. 1 Kor 12, 7). — Elutasítjuk azt az „elkülönülő” felfogást, amely szerint az egyház „valódi" tagjai csakis a kisközösségekben találhatók meg, de örülnünk kell azoknak a kisközösségeknek, melyek a lelki megújulás kovászai az egyházközségek számára. — El kell utasítanunk azokat a bázisközösségeket, melyek kizárólag egyénieskedő elgondolások szerint akarják járni a „maguk útját”, de fel kell fedeznünk a Lélek működésének jeleit ott, ahol valódi lelkipásztori cél, a közös imádság, a Szentírás mélyebb megismerésének vágya lebeg a tagok szeme előtt. — Eléggé rámutattunk a szektaalakulás veszélyeire. De gondolni kell arra is, hogy a szektásodás egyik tényezője az is lehet, ha az alapjában jóakaratú, de természetesen hibákat is felmutató törekvéseket nem támogató és nem javító szeretettel, hanem merev elítéléssel kezelünk. (Ilyen szempontból is példamutató VI. Pál pápa gondoskodása a karizmatikus mozgalmakról.)

Sorolhatnánk még a szempontokat, de a Szentatyának és Püspöki Karunknak útmutatásai alapvető eligazítást adnak a kérdésben. A IV. Püspöki Szinodust összefoglaló pápai gondolatokkal zárjuk: Ha a bázisközösségek nem szakadnak ki a helyi egyházközösségekből, és Krisztus misztikus testének, az egész földkerekségen kiterjedő egyháznak communiójából, akkor e közösségek az evangélizációnak melegágyai lesznek, — és szolgálatára válnak a nagyobb közösségnek, elsősorban pedig a helyi egyházaknak ... és így reménységei az egyháznak.

Jegyzetek: Elöljáróban röviden utalunk rá, hogy a TEOLÓGIA az elmúlt évek során ismételten tájékoztatott néhány kisközösségről, elsősorban a fokolarini közösségekről. Elvi jellegű vagy tájékoztató írás is jelent meg folyóiratunkban. Csak a legfontosabbakat említjük: 1971/1. Tomka F.: Pasztorális lelkiismeretvizsgálat. — 1972/3. Sigmond R.: A vallásszociológia szerepe az egyház belső dialógusában. (A kérdés fontosságára utal ugyanennek a számnak bevezetője: Megújulás felé). — U. o. Lelkipásztorkodás a mai világban. Szabó F. interjúja Tomka F.-eI a Vatikáni Rádióban. — 1974/1. VI. Pál beszédéből részlet. — 1974/2. Csanád B.: Atekintélyi lelkipásztorkodós válsága. — A Szent Imre-városi egyházközség beszámolója.— (Az alábbiakban a következő rövidítéseket használjuk: Communio=Com; Concilium=Conc; Christ in der Gegenwart=ChrGgw Diakonia=D; Entschluss=Eschl; Herder Korrespondenz=HK; Katechetische Blötter=KatBI; Lumen Vitae=LV Theologie der Gegenwart=ThGgw; Theologisch-praktische Quartalschrift=ThPQ; Wort und Antwort=WuA) 1. AAs 1976, 5—76, németül lásd: HK 1976, 133—152. — 2. Példaként idézünk néhányat a hazánkban megjelent kiscsoportkutatással (is) foglalkozó kötetek közül: Búzás L.: Csoportmunka, Bp. 1974; Hunyadi Gy., Pataki F., Szilágyi /.: Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon, Bp. 1976; Lewin K.: Csoportdinamika, Bp. 1975; Montmolin G. de, Lambert K. stb.: Szociálpszichológia, Bp. 1973; Pataki F., Solymósi Is.: A csoportjelenségek pszichológiája, Bp. 1974 (ELTE egyetemi jegyzet); Petrusek M.: Szociometria, Bp. 1972. stb. — 3. Nemkatolikus vallási kisközösségekről figyelemre méltó beszámoló: Gyökössy £.: A csoportdinamikai lelkigondozás, Theologiai Szemle, 1976, 336—339; Tomka F.: Arról ismerjenek meg benneteket, TEOLÓGIA, 1975, 184—187; vö. még: Vigilia 1976, 583 k.; TEOLÓGIA 1975, 16 1. stb. (Felhívjuk a figyelmet egyébként a Gyökössynél megjelölt 38 forrásmunkára a csoport-lelkipásztorkodás témakörben!) — 4. A rendelkezés részletes ismertetését lásd: TEOLÓGIA 1975, 13—19. — 5. Vö. R. J. Kleiner: Die IV Römische Bischofsynode zum Thema „Basisgruppen”, ThPQ 1975, 40—49. — 6. Az egyházi kisközösségekkel illetve a bázisközösségekkel néhány év alatt ezernél több könyv és tanulmány foglalkozott. Itt csak egy-két műre, ill. folyóiratokban mindenki által elérhető tanulmányra utalunk, amelyekben bősége122