Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)

1976 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Nyíri Tamás: Az istenkérdés mai megközelítése

A hit nagy titok. A hit felé való elindulás, sőt már előbb a magunk szűk korlátainak, elégtelenségének érzése és az abból való kilépés nagy kegyelem. Az egyházat, mint Isten megváltó titkainak hordozóját sokféleképpen lehet bemutatni. Jézus is sokféleképpen hir­dette meg az Isten országát. De mint példájából láttuk: a kereszt titkával kezdte. Jézus legkitűnőbb értelmezőjének, Assziszi szent Ferencnek Virágoskertje őrizte meg taní­tását „a tökéletes vigasságról". Leó testvérrel beszélgetve halad a fagyos télben és az ámuló fráter, de még ámulóbb világ előtt is előbb elsorolja, miben nincs a tökéletes vigasság. ,,Ha a kisebb atyafiak (barátok) az egész földön nagyszerű példáit adnák az életszentség­nek ... Ha vakokat és bénákat gyógyítanának ... sőt négy napos halottakat föltámasztaná­nak ... Ha az összes tudományokban és Írásokban jártasak lennének úgy, hogy jövendölni tudnának és kinyilatkoztathatnák nemcsak az eljövendőket, hanem még a lelkiismeret leg­rejtettebb titkait is . .. Ha az angyalok nyelvén beszélnének s tudnák a csillagok járását. . . Ha úgy tudnának prédikálni, hogy az összes hitetleneket Krisztus vallására térítenék, — még ebben sem állna a tökéletes vigasság.” És mikor Leó testvér kérdi: „Miben áll hát a tökéle­tes vigasság, szent Ferenc feleli: Ha majd átázva, a hidegtől vacogva, sárosán és éhesen elérjük a kolostort, zörgetünk az ajtón s a kapus, mérgesen ránkrivall: Kik vagytok? s mi azt mondjuk: Ketten atyádfiai közül, ő pedig így válaszol: Hazudtok; ti gaz naplopók vagytok, akik csaljátok a világot... takarodjatok - s nem nyit ajtót, hanem ott hagy ácsorogni estig a hóban, és vízben, éhesen és fázva . . . Sőt ha tovább zörgetünk s ő fölháborodva kijön s mint tolakodókat szidalmakkal illet,... újabb zörgetésünkre fütykössel kijön, megragad bennünket csuklyánknál fogva, belehemperget a hóba s botjával hatalmas ütéseket mér ránk: ha mindezt békével és vidáman tűrjük el az áldott Jézus szenvedéseire gondolva, óh írd Frate Leone és jegyezd föl, hogy ebben van a tökéletes vigasság. És most halld a végét: A Szentlélek összes kegyelmei és ajándékai között... a legfőbb, ha valaki önmagán győze­delmeskedik s a Krisztus szeretetéért minden bajt, igazságtalanságot és gyalázatot készség­gel elvisel.” (Kaposy: Fioretti 23.) A kereszt titkát könnyebb kifejteni, mint megélni. Szent vallásunk sohasem hagyott kétsé­get aziránt, hogy a kereszt titka középponti problémája. Hiszen teleszórja templomait, díszruháit, könyveit és határait keresztekkel, de a holt anyagon nem fáj a kereszt fájdalma. És ha még a testi, fizikai fájdalmakban fel is találunk tekintetünkkel a keresztre, a kereszt­től elválaszthatatlan gyalázat, szégyenítés, elhagyottság, elmagányosodás és hihetetlen gyöngeség és erőtlenség ritkán azonosít bennünket az ugyanezeket hordozó Krisztussal. Pedig szent Pál is figyelmeztet: „Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését” (2Kor 4,11). Ide tartoznak az „alvó szolgák" mellett becsempészett és felnövekedő konkoly okozta fülledtség az egyház keretében (Mk 13,29), a kulcsárok között így okoskodók: „Uram csak soká tér vissza, —■ és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg része- geskedik" (Lk 13,45), és az ilyenek okozta kiábrándulások és botrányok. Az egyház sohasem áll rosszabbul, mint a Golgotán. És Jézus mert ilyen formában kiállni a világ elé megváltást hirdetni. A miről sem tudó római századost valami mégis szíven ütötte, és vallomást tett Jézus mellett. A latorban sem hunyt ki a megtámadt fény, noha az isteni Világosság kialudt, és rá is kegyetlen halál várt a lábszárcsontok megtörésében. Az egyháznak lelkeket megragadó örök erőtartalékai mindig a névtelen szenvedő emberek és egyházi közösségek semmibe veszni látszó áldozataival nyernek utánpótlást. És a kereszt­nek ebben az egyetemesen értelmezett erejében vonzódnak — sokszor egészen érthetetle­nül és megmagyarázhatatlanul — a hit felé úton lévők Krisztushoz. Nem tehetünk ma sem jobbat: mutassuk meg Krisztus teljességét, érezzük át Krisztus félelmét és megrendülését, amikor a megváltás titkáról szóban és tettben tanúságot teszünk. Szent Ferenc vigassága Nyíri Tamás AZ ISTENKÉRDÉS MAI MEGKÖZELÍTÉSE A kabala, a zsidók misztikus tudománya meglehetősen fantasztikus legendát hagyomá­nyozott át az utókorra. A XIII. században keletkezett elbeszélés szerint Jeremia, Sira nevű fiával együtt, három évig tanulmányozta a fölöttébb rejtélyes Seplier Jecira, azaz „Kelet­kezések könyvét”. Három év múltán a héber ábécé betűit különféleképpen csoportosítva meglelték a helyes kombinációt: embert alkottak, úgy, amint egykor Jahveh szavának 202

Next

/
Thumbnails
Contents