Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Nyíri Tamás: Az istenkérdés mai megközelítése
A hit nagy titok. A hit felé való elindulás, sőt már előbb a magunk szűk korlátainak, elégtelenségének érzése és az abból való kilépés nagy kegyelem. Az egyházat, mint Isten megváltó titkainak hordozóját sokféleképpen lehet bemutatni. Jézus is sokféleképpen hirdette meg az Isten országát. De mint példájából láttuk: a kereszt titkával kezdte. Jézus legkitűnőbb értelmezőjének, Assziszi szent Ferencnek Virágoskertje őrizte meg tanítását „a tökéletes vigasságról". Leó testvérrel beszélgetve halad a fagyos télben és az ámuló fráter, de még ámulóbb világ előtt is előbb elsorolja, miben nincs a tökéletes vigasság. ,,Ha a kisebb atyafiak (barátok) az egész földön nagyszerű példáit adnák az életszentségnek ... Ha vakokat és bénákat gyógyítanának ... sőt négy napos halottakat föltámasztanának ... Ha az összes tudományokban és Írásokban jártasak lennének úgy, hogy jövendölni tudnának és kinyilatkoztathatnák nemcsak az eljövendőket, hanem még a lelkiismeret legrejtettebb titkait is . .. Ha az angyalok nyelvén beszélnének s tudnák a csillagok járását. . . Ha úgy tudnának prédikálni, hogy az összes hitetleneket Krisztus vallására térítenék, — még ebben sem állna a tökéletes vigasság.” És mikor Leó testvér kérdi: „Miben áll hát a tökéletes vigasság, szent Ferenc feleli: Ha majd átázva, a hidegtől vacogva, sárosán és éhesen elérjük a kolostort, zörgetünk az ajtón s a kapus, mérgesen ránkrivall: Kik vagytok? s mi azt mondjuk: Ketten atyádfiai közül, ő pedig így válaszol: Hazudtok; ti gaz naplopók vagytok, akik csaljátok a világot... takarodjatok - s nem nyit ajtót, hanem ott hagy ácsorogni estig a hóban, és vízben, éhesen és fázva . . . Sőt ha tovább zörgetünk s ő fölháborodva kijön s mint tolakodókat szidalmakkal illet,... újabb zörgetésünkre fütykössel kijön, megragad bennünket csuklyánknál fogva, belehemperget a hóba s botjával hatalmas ütéseket mér ránk: ha mindezt békével és vidáman tűrjük el az áldott Jézus szenvedéseire gondolva, óh írd Frate Leone és jegyezd föl, hogy ebben van a tökéletes vigasság. És most halld a végét: A Szentlélek összes kegyelmei és ajándékai között... a legfőbb, ha valaki önmagán győzedelmeskedik s a Krisztus szeretetéért minden bajt, igazságtalanságot és gyalázatot készséggel elvisel.” (Kaposy: Fioretti 23.) A kereszt titkát könnyebb kifejteni, mint megélni. Szent vallásunk sohasem hagyott kétséget aziránt, hogy a kereszt titka középponti problémája. Hiszen teleszórja templomait, díszruháit, könyveit és határait keresztekkel, de a holt anyagon nem fáj a kereszt fájdalma. És ha még a testi, fizikai fájdalmakban fel is találunk tekintetünkkel a keresztre, a kereszttől elválaszthatatlan gyalázat, szégyenítés, elhagyottság, elmagányosodás és hihetetlen gyöngeség és erőtlenség ritkán azonosít bennünket az ugyanezeket hordozó Krisztussal. Pedig szent Pál is figyelmeztet: „Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését” (2Kor 4,11). Ide tartoznak az „alvó szolgák" mellett becsempészett és felnövekedő konkoly okozta fülledtség az egyház keretében (Mk 13,29), a kulcsárok között így okoskodók: „Uram csak soká tér vissza, —■ és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg része- geskedik" (Lk 13,45), és az ilyenek okozta kiábrándulások és botrányok. Az egyház sohasem áll rosszabbul, mint a Golgotán. És Jézus mert ilyen formában kiállni a világ elé megváltást hirdetni. A miről sem tudó római századost valami mégis szíven ütötte, és vallomást tett Jézus mellett. A latorban sem hunyt ki a megtámadt fény, noha az isteni Világosság kialudt, és rá is kegyetlen halál várt a lábszárcsontok megtörésében. Az egyháznak lelkeket megragadó örök erőtartalékai mindig a névtelen szenvedő emberek és egyházi közösségek semmibe veszni látszó áldozataival nyernek utánpótlást. És a keresztnek ebben az egyetemesen értelmezett erejében vonzódnak — sokszor egészen érthetetlenül és megmagyarázhatatlanul — a hit felé úton lévők Krisztushoz. Nem tehetünk ma sem jobbat: mutassuk meg Krisztus teljességét, érezzük át Krisztus félelmét és megrendülését, amikor a megváltás titkáról szóban és tettben tanúságot teszünk. Szent Ferenc vigassága Nyíri Tamás AZ ISTENKÉRDÉS MAI MEGKÖZELÍTÉSE A kabala, a zsidók misztikus tudománya meglehetősen fantasztikus legendát hagyományozott át az utókorra. A XIII. században keletkezett elbeszélés szerint Jeremia, Sira nevű fiával együtt, három évig tanulmányozta a fölöttébb rejtélyes Seplier Jecira, azaz „Keletkezések könyvét”. Három év múltán a héber ábécé betűit különféleképpen csoportosítva meglelték a helyes kombinációt: embert alkottak, úgy, amint egykor Jahveh szavának 202