Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)

1976 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Lotz Antal: A szórvány-pasztoráció teológiai és kérügmatikus kérdései

TEOLÓGIAI - LELKIPASZTORI 3 EGYZETEK A SZÓRVÁNY-PASZTORÁCIÓ TEOLÓGIAI ÉS KÉRÜGMATIKUS KÉRDÉSEI A mindennapi életben felváltva és kölcsö­nös értelemben szoktak a lelkipásztorok szór­ványról és filiáról beszélni. Megfigyelhetjük az egyházmegyék Schematizmusaiban, hogy ott sem minden időben azonos értelemben különítették el a két fogalmat. — A mai név­tárakban igen nagyok az eltérések, sőt a Schematizmus-készítők is gondokban van­nak a papságtól beérkező kérdőívek feldol­gozásánál. Most ugyanis még saját híveink­ről sem tudunk pontos statisztikát vezetni. Legföljebb kiszámítjuk, hogy az 1940-es népszámláláskor egy-egy községben mennyi volt a katolikusok százaléka, és a mostani polgári statisztikai adatok birtokában azu­tán ugyanazon százaléknak megfelelően megadunk egy számot. Az eltérések oka az is, hogy egyesek csak azt tekintik leányegy- hóznak, ahol különálló tanácsú és földrajzi­lag is különépült község van. A majorokat, tanyaközpontokat, gazdaságokat nem szá­mítják, mégha iskolakápolnában, vagy teme­tőkápolnában folyamatosan máig is van mi­sézőhelyük. — Mások viszont most is bekül­dik plébániájuk egész területéről az ilyen apróbb telepek adatait is. Még jobban bo­nyolítja a helyzetet az az általános európai törekvés, hogy az 500 lakoson aluli falvakat közigazgatásilag összevonják, vagy nagyobb településekhez csatolják. így az egyházi köz- igazgatásban sem lehet „filia” névvel illetni, ami jogilag és néhol fizikailag is egybetar­tozik a „máterrel”. FILIA-nak tekintjük az olyan katolikus val- lásúak lelki közösségét, ahol valamely tör­téneti vagy földrajzi oknál fogva nehezen tudnak az anya-egyházzal („Mater-rel”) érintkezni, s ezért külön kezelést igényelnek. E meghatározásban nincs benne az a jegy, hogy vajon a KEISz-szabályok szerint van-e külön szervezett egyháztanács? Vagy csak gondnokság? Vagy csak lazább és csu­pán liturgiái alkalmi közösség? Tapasztala­ti tény, hogy néhol az utóbbi sokkal erő­sebb vallási öntudatot képes adni, mint a 20-as években elrendelt egyházközségi, vagy a még régebben szokásos iskolaszéki szervezet. Van olyan filia, ahol az egybekötő eszmei elv a népcsoport. Pl.: 1946-ban kül- hazából való betelepítés. Van, ahol nyelvi sajátság, máshol egy buzgóbb pap példája, személye. Volt például egy fiatal káplán, aki egy több filiás nagyközség egy addig még csak temetésekkor katolikus paphoz forduló leányegyházába járt ki, egybegyűj- tötte a felnőtteket, foglalkozott az iskolák­kal, szerzett oltár-felszerelést. Még nem vé­gezte be a terveit, amikor baleset áldozata lett. A tragikus halál szinte mégjobban fel­rázta a kis közösséget, és évtizedek múlva is minden misén mécses ég az emlékére, folytatják terveit. Lehet viszont filia nagyobb városok valamely különálló része, mint pél­dául egy modern felhőkarcolókból épülő la­kótelep. — De lehet filia egy tanyacsoport is, vagy manapság egy, addigi emberi tele­püléstől távol álló bánya, olajmaző, ahol előbb barakkok, majd egyre több lakás épül. Vizsgáljuk a SZÓRVÁNY-fogalmat is. Ja­vasolt meghatározás: Szórvány vallási érte­lemben az olyan hivő közösség, ahol a ka­tolikusok az összlakossáq létszámának csu­pán csekély töredéke, s emiatt közéleti be­folyásuk is az átlag alatt áll. Nem tekinthet­jük tehát szórványnak a Dunántúl egyes igen apró falvait, ahol a lakosság színkatolikus, és a családok többsége nem vegyesvallás­ban él. Még akkor sem szórvány, ha nincs külön templomuk. Ugyancsak nem szórvány a bácskai tanyavilág, mert a katolikus val­lás ott is erős többségben van. Csak elvileg kell megkülönböztetni, hogy ami földrajzi te­lepülésben szórvány, az lelkipásztorilag nem mindig az, és megfordítva: lehet vallási ér­telemben szórvány ott, ahol a térképen nem laza településeket látunk, hanem zárt na­gyobb községeket. — így tehát a mai Békés megye északi része, Hajdú-Bihar megye, és a Tiszántúl több más foltja is szórvány. Szór­vány a máter is, méginkább pedig a filiák. A közölt elvi megfontolások után a gya­korlatban három csoporttípusra lehet oszta­ni a filiákat. A) A leányegyház különálló falu, de a létszám kicsisége miatt nem érdemes ott külön lelkészt foglalkoztatni. — A paphiány miatt ma világszerte össze is vonnak kis lé­lekszámú szervezett lelkészségeket, és filiá- vá válnak olyan helységek, melyeknek pedig nemcsak templomuk, de parókia-épületük is van. B) A leányegyház telepek vagy tanyák 125

Next

/
Thumbnails
Contents