Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Lotz Antal: A szórvány-pasztoráció teológiai és kérügmatikus kérdései
TEOLÓGIAI - LELKIPASZTORI 3 EGYZETEK A SZÓRVÁNY-PASZTORÁCIÓ TEOLÓGIAI ÉS KÉRÜGMATIKUS KÉRDÉSEI A mindennapi életben felváltva és kölcsönös értelemben szoktak a lelkipásztorok szórványról és filiáról beszélni. Megfigyelhetjük az egyházmegyék Schematizmusaiban, hogy ott sem minden időben azonos értelemben különítették el a két fogalmat. — A mai névtárakban igen nagyok az eltérések, sőt a Schematizmus-készítők is gondokban vannak a papságtól beérkező kérdőívek feldolgozásánál. Most ugyanis még saját híveinkről sem tudunk pontos statisztikát vezetni. Legföljebb kiszámítjuk, hogy az 1940-es népszámláláskor egy-egy községben mennyi volt a katolikusok százaléka, és a mostani polgári statisztikai adatok birtokában azután ugyanazon százaléknak megfelelően megadunk egy számot. Az eltérések oka az is, hogy egyesek csak azt tekintik leányegy- hóznak, ahol különálló tanácsú és földrajzilag is különépült község van. A majorokat, tanyaközpontokat, gazdaságokat nem számítják, mégha iskolakápolnában, vagy temetőkápolnában folyamatosan máig is van misézőhelyük. — Mások viszont most is beküldik plébániájuk egész területéről az ilyen apróbb telepek adatait is. Még jobban bonyolítja a helyzetet az az általános európai törekvés, hogy az 500 lakoson aluli falvakat közigazgatásilag összevonják, vagy nagyobb településekhez csatolják. így az egyházi köz- igazgatásban sem lehet „filia” névvel illetni, ami jogilag és néhol fizikailag is egybetartozik a „máterrel”. FILIA-nak tekintjük az olyan katolikus val- lásúak lelki közösségét, ahol valamely történeti vagy földrajzi oknál fogva nehezen tudnak az anya-egyházzal („Mater-rel”) érintkezni, s ezért külön kezelést igényelnek. E meghatározásban nincs benne az a jegy, hogy vajon a KEISz-szabályok szerint van-e külön szervezett egyháztanács? Vagy csak gondnokság? Vagy csak lazább és csupán liturgiái alkalmi közösség? Tapasztalati tény, hogy néhol az utóbbi sokkal erősebb vallási öntudatot képes adni, mint a 20-as években elrendelt egyházközségi, vagy a még régebben szokásos iskolaszéki szervezet. Van olyan filia, ahol az egybekötő eszmei elv a népcsoport. Pl.: 1946-ban kül- hazából való betelepítés. Van, ahol nyelvi sajátság, máshol egy buzgóbb pap példája, személye. Volt például egy fiatal káplán, aki egy több filiás nagyközség egy addig még csak temetésekkor katolikus paphoz forduló leányegyházába járt ki, egybegyűj- tötte a felnőtteket, foglalkozott az iskolákkal, szerzett oltár-felszerelést. Még nem végezte be a terveit, amikor baleset áldozata lett. A tragikus halál szinte mégjobban felrázta a kis közösséget, és évtizedek múlva is minden misén mécses ég az emlékére, folytatják terveit. Lehet viszont filia nagyobb városok valamely különálló része, mint például egy modern felhőkarcolókból épülő lakótelep. — De lehet filia egy tanyacsoport is, vagy manapság egy, addigi emberi településtől távol álló bánya, olajmaző, ahol előbb barakkok, majd egyre több lakás épül. Vizsgáljuk a SZÓRVÁNY-fogalmat is. Javasolt meghatározás: Szórvány vallási értelemben az olyan hivő közösség, ahol a katolikusok az összlakossáq létszámának csupán csekély töredéke, s emiatt közéleti befolyásuk is az átlag alatt áll. Nem tekinthetjük tehát szórványnak a Dunántúl egyes igen apró falvait, ahol a lakosság színkatolikus, és a családok többsége nem vegyesvallásban él. Még akkor sem szórvány, ha nincs külön templomuk. Ugyancsak nem szórvány a bácskai tanyavilág, mert a katolikus vallás ott is erős többségben van. Csak elvileg kell megkülönböztetni, hogy ami földrajzi településben szórvány, az lelkipásztorilag nem mindig az, és megfordítva: lehet vallási értelemben szórvány ott, ahol a térképen nem laza településeket látunk, hanem zárt nagyobb községeket. — így tehát a mai Békés megye északi része, Hajdú-Bihar megye, és a Tiszántúl több más foltja is szórvány. Szórvány a máter is, méginkább pedig a filiák. A közölt elvi megfontolások után a gyakorlatban három csoporttípusra lehet osztani a filiákat. A) A leányegyház különálló falu, de a létszám kicsisége miatt nem érdemes ott külön lelkészt foglalkoztatni. — A paphiány miatt ma világszerte össze is vonnak kis lélekszámú szervezett lelkészségeket, és filiá- vá válnak olyan helységek, melyeknek pedig nemcsak templomuk, de parókia-épületük is van. B) A leányegyház telepek vagy tanyák 125
