Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)

1975 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Ottlyk Ernő: Közös karácsonyi örömünk

tetre, akkor az közösségi szellemet teremt tágabb értelemben is. Akkor érték lesz a közvagyon, védelme. Érték lesz az, ami közügy és közélet. Az ember meglátja feladatait az embertársak összességének, a társadalomnak és az ország megbecsülésének vonalán. Drága lesz a hiva- táshűség és munkaszeretet, a közös emberi előmenetelnek a segítése. EZ A SZOLGÁLÓ MAGATARTÁS azt jelenti, hogy közösségi lelkülettel él a Krisztusban hivő ember a munkahelyén. Odaadó szolidaritást vállal népe és hazája feladataival. Mi itt is az emberszeretet indítékából cselekszünk, mert amikor az embereket szolgáljuk, az élet előbbrevitelét segítjük, akkor szeretjük hazánkat. Ezt a személyes hangú vallomás melegé­vel így lehet kifejezni: szeretem hazámat, mert Jézust követem az emberszeretet és a szol­gálat útján. A hazaszeretetnek és az emberiség iránti szeretetnek az alapállása minden idők hitbeli magatartásának az alapja és kiindulása. A nemzeti egységnek a tartalma: a. társadalom valamennyi dolgozó osztályának és rétegének szövetsége a szocializmus építé­sére. A szocializmus építése érdeke a haza minden fiának, mindegyikük együtt boldogul a közösséggel, együtt gyarapszik a hazával. A nemzeti egység, a szocialista hazafiság, az állampolgári hűség, közös jövendőnk szolgálata, természetes velejárója a felebaráti szere­tetnek. Ebben a nagy összefogásban hivők és nemhivők egyek, mert az emberért, hazánk, jövőjéért, mindnyájunk jobb és gazdagabb életéért történik. A lakott föld békéje KARÁCSONY A VILÁGMÉRETŰ BÉKE ÜNNEPE. Isten akarta így. Az ószövetségi próféták jövendölései meghirdetik Isten békeakaratát. Az idők végére vonatkozó jövendölések láto­másában olyan korszak szerepel, amelyben a „fegyvereket kapákká kovácsolják, a dárdá­kat pedig sarlókká, nép népre fegyvert nem emel és hadakozást többé nem tanul” (Mik 4,3). E végső célnak a látása, s ugyanakkor az Isten iránti engedelmesség vállalása, nagy erkölcsi ösztönzést ad azoknak, akik Isten munkatársaiként akarnak élni a világon. A fegyver nélkülit világ képe Isten békeakaratát fejezi ki. Ézsaiás próféta Jézus Krisztusban a békesség feje­delmét jövendöJi meg. Ezek a próféciák most is irányítóén hatnak a keresztény emberre,, mert kifejezik, hogy a békesség fejedelmének követésében a hivő ember ma sem követhet más álláspontot, mint a békének a megvalósulásáért folytatott fáradozást. „E FÖLDÖN BÉKESSÉG” ... — hangzik a karácsonyi köszöntés. Jézus Krisztus a békesség programjával jött a földre, s azt hagyta itt minden idők tanítványai, a földön élő egész anyaszentegyház számára. A békesség az ő terve, szándéka, célkitűzése a világgal. Mindig az emberi bűn következménye, valahányszor fonákjára fordul együttélésünk rendje és eltér Jézus békeakaratától. Akinek béke van a szívében, annak fáradoznia kell, hogy béke legyen, a világban. A népek között is békének kell lennie. A keresztény szeretet meglátja felada­tait a népek egymáshoz való viszonyának és az egész emberiséget érintő kérdéseknek az összefüggésében is. ISTEN VILÁGOT ÁTFOGÓ, a történelmet átölelő méretben gondolkodik. így helyezte ebbe a tervösszefüggésbe Jézus Krisztus földi születését. így indította el egyházát a történelem vándorútján, hogy a mindenkori hivő nép, Krisztus teste, az egyház, folytassa Jézus művét a földön, mind ama napig, amíg el nem hozza az új földnek és új égnek, a színről színre látásnak az időpontját. A karácsonyi evangélium Isten világot átfogó szeretetét hirdeti meg. Istennek nem tudunk másként szolgálni, mint embereken keresztül. Aki a parancsolatok első tábláját követi, amely az Isten iránti szolgálatról szól, annak szükségképpen kell a második tábla szerint élnie, amely az emberek iránti szolgálatról szól. Aki Isten szerint él, nemcsak a maga hasznát keresi, nemcsak a maga életével törődik, hanem embertársai felé fordul a szeretet cselekedeteivel. Nem hiába foglalta össze Jézus Krisztus Isten akaratának követését az istenszeretet és emberszeretet nagy parancsolatába. AZ EMBEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA állandóan égető kérdés mindenki számára, hiszen mindnyájan rászorulunk a másik emberre, mindnyájunk élete át meg át van szőve a másik ember életviszonyaival. Senki sem élhet valami kísérleti üveggömbben egymaga, ha­nem mindenki bent él az embervilág tengerében. Mindig kudarcot vall és megszégyenül az, aki letér az emberszeretet útjáról, s megkísérli a gyűlölet, az ellenségeskedés, a háború, a rablás, a másik ellen törés útját járni. Az emberiség történelmének legsötétebb lapjai azok, amelyek nagyszabású gonoszságokról szólnak, népirtásról, országok elpusztításáról. Szenny,, vér, halál, felperzselt föld maradt utánuk. Nem lehet büntetlenül megszegni Isten szeretet- akaratát. A mi nemzedékünk meg éppen keserű leckét kapott abból, mit jelent Isten szeretet- parancsának a megszegése, amikor a világháborúban ránk szakadt a pokol. A RAGADOZÓ FARKASERKÖLCS, a háborúk támogatása, mások elnyomása, az agresszió, 201,

Next

/
Thumbnails
Contents