Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pataky Kornél: Az isteni szeretet sugárzása
TANULMÁNYOK Pataky Koméi püspök AZ ISTENI SZERETET SUGÁRZÁSA „örömmel élni..." — kiált fel egy regényeimben az örök emberi vágyódás. Valóban minden ember nagy óhajtása: minél több örömben részesülni. Az egészséges lélek azonban csak akkor tudja igazán élni egyensúlyos életét, ha a tiszta örömök birtokában van. Ez pedig elvezeti az öröm teljességének állapotához, amikor az ember az örömöt Istenből és Istentői bontakoztatja ki és származtatja. Á szeretet teljes birtokában élő Isten életet indít a teremtés hajnalán. Ez az élet már önmagában is megcsillantja az örömöt, hiszen Isten teljességéből fakad és tartalmazza mindazt, ami a Teremtő elgondolásában megvolt öröktől fogva erről a szeretet-kiáradásról. Nem felesleges, még kevésbé túlzás tehát, hogy a szentíró a teremtéstörténetben többször is kiemeli: Isten látta, hogy mindaz, amit teremtett, jó, sőt „nagyon jó”. A jóság ilyenvaló megállapítása elvezet bennünket a kezdeti örömhírhez, ami az életet ünnepli. Hogy mindjárt az elején baj történt és eltűnt az emberarcról az öröm ragyogása, azért nem lehet Istent hibáztatni. Különben is, teljesen átfogó terjedelmében kell látnunk az öröm történetét, s akkor egész biztosan észrevesszük Isten egyenes írását az emberiség történetének hullámos vonalain. Az „első örömhírben", ami az elsötétült arcú és lelkű ember felé elhangzott, már a Csúcspontot láthatjuk, amelyben a maximum mutatkozik: a Megváltás. Az örömhír az idők múlásával többször is megismétlődik s az élet kis örömein túlmutat, megmenti az embert a kétségbeeséstől és annak minden rossz következményeitől. ígéretek, egyre több ígéret hangzik el Isten küldötteinek ajkáról, s ezek az ígéretek mind erősebben alapozzák a lélekben az igazi örömöt. Az Ószövetség emberéből hatalmas erővel tör elő a vágyakozás az Egek Harmata iránt, hogy sivatagos lelke számára öröm ébredjen. S mert a nagy esemény eredményeit már előre érzi az ember, merészel a saját kis életében, de társadalmi vonatkozásokban is örömről szólani. Az Ószövetség írói végigvezetik az embert az öröm különféle megmutatkozásain. Az ember egyszerű életének örömei az egyéni, családi és közösségi életben, megannyi alkalom és lehetőség az öröm fellángoltatásához. A mértékletes étkezés, a gazdasági élet visszatérő eseményei (aratás, szüret, termékenység), az egészség örömei, vagy a már az Ószövetségben is magasabbszintű örömök, mint az idő jó felhasználása, az élet bajairól való elfelejtkezni tudás, — örömforrások. De a választott népnek Istennel kötött szövetsége ezeknél is nagyobb és nemesebb örömöket hoz létre. Az istendicséret örömei, Isten jelenlétének tudása, a testvéri közösség örömöt fakasztó mozzanatai, a nagyszerű ünnepek vidámságai tartoznak ebbe a magasabb és nemesebb örömcsoportba. Aztán az előre hirdetett messiási örömök lelki ízlelése, amelyek főleg Izajásnál találhatók és szólnak a pusztaság, a föld, a foglyok jövendő újjongásáról, az Új Jeruzsálem örömeiről, amelyeket a Szent és örökkévaló fog létrehozni és állandósítani. Az Idők Teljességében valóban megérkezett a Fény. Belevágott a sötétségbe és eloszlatta a ködöket. „Nagy örömről" adnak hírt Betlehem angyalai. De már ezt megelőzőleg a megtestesülés bejelentésekor hatalmas örömhullám csap át a Boldogságos Szűz lelkén, s ezt követőleg énekli el a Magnificat csodálatos mondatait, amelyekben az alázatos lélek boldogságát magasztalja. Betlehem éjszakáján aztán az örömhír mindazok számára láthatóvá és tapasztalhatóvá lesz, akik felkeresik a megszületett Megváltót. Pedig ez még csak a kezdet. Jézus működése az örömök hirdetésének, átadásának sorozata. Mindjárt az elején boldogságokról szól hallgatóinak. És akik jól odafigyelnek, külön előképzettség nélkül is megfogják a lényeget: az életben egyre inkább a lélek veszi át a vezetést és így az első hallásra furcsa boldogságok mind közelebb jönnek az emberhez. Jézus fokozza a Fényt és az isteni szeretet sugárzását maximálisra növeli. Ezzel összefüggően emelkedik az emberek lelkében az öröm utáni vágyakozás, ami a pillanatok primitív örömein túl az örök örömök valóságosságának élményét adja. Jézus tanít és tanítása nyomán megrajzolódik Isten országának képe. Ez az ország mérhetetlenül több, mint a földi életnek hazája, bár a tanítás szerint 195
