Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)

1975 / 3. szám - FIGYELŐ - Életünk igazsága

gesztusát, példáját (lábmosás, 13. fej.), a szeretet parancsát (15. fej.), a szeretet szentségével (14. fej.). A főpapi imájában pedig úgy beszél Atyjával, mint aki egy vele (17. fej.). Ez a jánosi krisztológia a történeti, ember-Jézusból kibontakozva emel­kedik az Atyához, aki egyetlen Fia dicső­ségét nyilvánítja ki felénk: láthatóvá tette azt, ami eddig láthatatlan volt számunkra (vő. Ignace de la Potterie: Le Christ, fi­gure de Révélation d'aprés Saint Jean: Ré- vélation de Dieu et langage des hommes, Paris, 1972. 58—65). János mélyebb érté­sében Jézus művei egyben jelek is, ame­lyek láthatóvá teszik „Isten igazságát Jézus Krisztusban" (2,11). Ezen igazság (25-ször említi) sokoldalú megvilágításából szeret­nénk itt néhány jellemző vonást kiemelni. Az Igazság jóhíre Jézus: az Igazság. Jézus, aki fellépésekor még ismeretlen volt, fokozatosan nyilvá­nítja ki magát, mint Próféta (4,19), mint Messiás (4,26.29), és mint a világ Megvál­tója (4,42). Beteszda tavánál, a beteg gyó­gyítása után egymástól kérdezik: „Ki ez az ember?" (5,13). Másutt Jézus maga veti fel a kérdést: „Ha te tudnád, ... ki az, aki mondja: Adj innom, inkább te kértél volna tőlem...” (4,10). János először Keresztelő János tanúságá­ban mutatja be Jézust: „Én a pusztába ki- áltónak szava vagyok; de köztetek áll, aki­nek nem vagyok méltó saruszíját megolda­ni” (1,19—34). „Én láttam és tanúskodom róla: Ő az Isten Fia” (1,34). Az Előhírnök így „tanúságot tett az igazságról" (5,35). Jézus a Keresztelő szavait magára vonatkoz­tatja Pilátus előtt: „Igen király vagyok: Én arra születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mind­az, aki az igazságból való, hallgat sza­vamra!” (18,37) Jézus öntanúságát hozzá­kapcsolja a Szentiráshoz: „Vizsgáljátok az írásokat, hiszen azt tartják, hogy bennük találtok örök életet. Éppen azok tanúskod­nak rólam” (5,39). Teljessé teszi szavát az „Igazság Lelke, aki az Atyától származik, majd Ö tesz tanúságot rólam!” (15,26) Mindezeknek az igéknek egy a céljuk, hogy az emberek Jézushoz menjenek és higgye­nek szavainak (5,40,47). — „Uram, kihez mennénk — sóhajtunk fel mi is Péter apostol szavaival —, az örök Élet igéi Nálad vannak!" (6,68). Jézus tetteivel hozta meg az embereknek az igazságot: „Olyan tanúságom van, amely felülmúlja Jánosét . . . maguk a tettek tanúskodnak rólam, hogy az Atya küldött engem (5,36). Az Ószövetségi törvény igaz­ságát (2Sám 7,28) Krisztus a kereszten vére árán felülmúlta (Ef 2,14) és Igazságunk Igéje örökségünk foglalója lett (Ef 1,13). Jézus meghozta az embereknek az igazság örömét, az igazságosság jólétét, béke és harmónia minden lehetőségét, amit egy jó vezetőtől népe megkívánhat. Krisztus ebben az életigazságában válik királlyá, amennyi­ben benne megvalósul az igazság ígérete. Ezért nemcsak azt mondhatjuk, hogy „Jé­zusban van az Igazság" (Ef 4,21), hanem azt is, hogy Jézus maga az Igazság. A tel­jes választ Jézus adta meg búcsúbeszédé­ben: „Én vagyok az Út, az Igazság, az Élet!" (14,6). Ebben a kifejezésben az egyház­atyáktól kezdve az Egyház mindig Jézus istensége állítását látta (vő. I. de la Potte­rie: Je suis la Voie, la Vérité, et la Vie, Nouvelle Revue Théologique, 1966. 907— 42). Az Út főfogalom, amely képszerűen be­mutatja: Jézus Isten útja felénk, és egyben a mi Utunk, amely az Atyához vezet. Ha pedig önmaga által vezet az Atyához, ak­kor Ő az Igazság, benne az Atya kifejezi magát, amikor egyetlen Fiának ad életet. A megtestesült Ige életadása azonban nem­csak funkcionális, nemcsak metaforikus, hanem ontológiai kijelentés: Őmaga az Élet. Ez az Igazság tehát Krisztus sajátos titká­nak és transzcendenciájának kinyilatkozta­tása : Az ember-jézusban láthatóvá lett Isten Igéje, aki örökkévaló egyetlen Fiú az Atya ölén. Az Igazság Személye, jelenléte ér­zékelhető fényben megvilágítja számunkra Jézus értelmét. Képes krisztológia ez Isten gyermekei számára! Mindezekből az összefüggésekből kitű­nik, hogy az igazság keresztény értelme nemcsak a természeti valóság megismerési területe, ahol gondolkozó ember fokoza­tosan győzedelmeskedik, hanem az Atya kinyilatkoztatása, aki megjelent Krisztusban. Ez az igazság kapcsol össze minket a hit­ben és alakítja életünket, hogy mi is kinyil­vánítsuk Jézust tetteinkben. A szentjánosi igazság-tanítást a követke­ző alapgondolatokkal még több oldalról te­hetjük teljesebbé (vö: Noéi Lazure: Les va- leurs morales de la tnéologie johannique, Paris, 1965. 70—92). Igazság: az Isten hűsége. Az igazi ember szavai és tettei hűségesen tükrözik az igaz­ságot. Istenre tökéletes módon áll, hogy Igaz, mert a szövetségben adott ígéretét megtartja, amit irgalmas szeretetében (he- sed) kiáraszt az emberekre. Az ember nem láthatja közvetlenül Isten tervét, de bizton ráhagyatkozhat és minden szenvedésben meg kell keresnie rejtett akaratát. Jézusban azonban megjelent számunkra az üdvös­ség Ígérete: Ö a világ Megváltója. Amíg Izrael Istene „törvényt adott Mózes által, úgy a kegyelem és az igazság Jézus Krisz­182

Next

/
Thumbnails
Contents