Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 3. szám - FIGYELŐ - Életünk igazsága
gesztusát, példáját (lábmosás, 13. fej.), a szeretet parancsát (15. fej.), a szeretet szentségével (14. fej.). A főpapi imájában pedig úgy beszél Atyjával, mint aki egy vele (17. fej.). Ez a jánosi krisztológia a történeti, ember-Jézusból kibontakozva emelkedik az Atyához, aki egyetlen Fia dicsőségét nyilvánítja ki felénk: láthatóvá tette azt, ami eddig láthatatlan volt számunkra (vő. Ignace de la Potterie: Le Christ, figure de Révélation d'aprés Saint Jean: Ré- vélation de Dieu et langage des hommes, Paris, 1972. 58—65). János mélyebb értésében Jézus művei egyben jelek is, amelyek láthatóvá teszik „Isten igazságát Jézus Krisztusban" (2,11). Ezen igazság (25-ször említi) sokoldalú megvilágításából szeretnénk itt néhány jellemző vonást kiemelni. Az Igazság jóhíre Jézus: az Igazság. Jézus, aki fellépésekor még ismeretlen volt, fokozatosan nyilvánítja ki magát, mint Próféta (4,19), mint Messiás (4,26.29), és mint a világ Megváltója (4,42). Beteszda tavánál, a beteg gyógyítása után egymástól kérdezik: „Ki ez az ember?" (5,13). Másutt Jézus maga veti fel a kérdést: „Ha te tudnád, ... ki az, aki mondja: Adj innom, inkább te kértél volna tőlem...” (4,10). János először Keresztelő János tanúságában mutatja be Jézust: „Én a pusztába ki- áltónak szava vagyok; de köztetek áll, akinek nem vagyok méltó saruszíját megoldani” (1,19—34). „Én láttam és tanúskodom róla: Ő az Isten Fia” (1,34). Az Előhírnök így „tanúságot tett az igazságról" (5,35). Jézus a Keresztelő szavait magára vonatkoztatja Pilátus előtt: „Igen király vagyok: Én arra születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat szavamra!” (18,37) Jézus öntanúságát hozzákapcsolja a Szentiráshoz: „Vizsgáljátok az írásokat, hiszen azt tartják, hogy bennük találtok örök életet. Éppen azok tanúskodnak rólam” (5,39). Teljessé teszi szavát az „Igazság Lelke, aki az Atyától származik, majd Ö tesz tanúságot rólam!” (15,26) Mindezeknek az igéknek egy a céljuk, hogy az emberek Jézushoz menjenek és higgyenek szavainak (5,40,47). — „Uram, kihez mennénk — sóhajtunk fel mi is Péter apostol szavaival —, az örök Élet igéi Nálad vannak!" (6,68). Jézus tetteivel hozta meg az embereknek az igazságot: „Olyan tanúságom van, amely felülmúlja Jánosét . . . maguk a tettek tanúskodnak rólam, hogy az Atya küldött engem (5,36). Az Ószövetségi törvény igazságát (2Sám 7,28) Krisztus a kereszten vére árán felülmúlta (Ef 2,14) és Igazságunk Igéje örökségünk foglalója lett (Ef 1,13). Jézus meghozta az embereknek az igazság örömét, az igazságosság jólétét, béke és harmónia minden lehetőségét, amit egy jó vezetőtől népe megkívánhat. Krisztus ebben az életigazságában válik királlyá, amennyiben benne megvalósul az igazság ígérete. Ezért nemcsak azt mondhatjuk, hogy „Jézusban van az Igazság" (Ef 4,21), hanem azt is, hogy Jézus maga az Igazság. A teljes választ Jézus adta meg búcsúbeszédében: „Én vagyok az Út, az Igazság, az Élet!" (14,6). Ebben a kifejezésben az egyházatyáktól kezdve az Egyház mindig Jézus istensége állítását látta (vő. I. de la Potterie: Je suis la Voie, la Vérité, et la Vie, Nouvelle Revue Théologique, 1966. 907— 42). Az Út főfogalom, amely képszerűen bemutatja: Jézus Isten útja felénk, és egyben a mi Utunk, amely az Atyához vezet. Ha pedig önmaga által vezet az Atyához, akkor Ő az Igazság, benne az Atya kifejezi magát, amikor egyetlen Fiának ad életet. A megtestesült Ige életadása azonban nemcsak funkcionális, nemcsak metaforikus, hanem ontológiai kijelentés: Őmaga az Élet. Ez az Igazság tehát Krisztus sajátos titkának és transzcendenciájának kinyilatkoztatása : Az ember-jézusban láthatóvá lett Isten Igéje, aki örökkévaló egyetlen Fiú az Atya ölén. Az Igazság Személye, jelenléte érzékelhető fényben megvilágítja számunkra Jézus értelmét. Képes krisztológia ez Isten gyermekei számára! Mindezekből az összefüggésekből kitűnik, hogy az igazság keresztény értelme nemcsak a természeti valóság megismerési területe, ahol gondolkozó ember fokozatosan győzedelmeskedik, hanem az Atya kinyilatkoztatása, aki megjelent Krisztusban. Ez az igazság kapcsol össze minket a hitben és alakítja életünket, hogy mi is kinyilvánítsuk Jézust tetteinkben. A szentjánosi igazság-tanítást a következő alapgondolatokkal még több oldalról tehetjük teljesebbé (vö: Noéi Lazure: Les va- leurs morales de la tnéologie johannique, Paris, 1965. 70—92). Igazság: az Isten hűsége. Az igazi ember szavai és tettei hűségesen tükrözik az igazságot. Istenre tökéletes módon áll, hogy Igaz, mert a szövetségben adott ígéretét megtartja, amit irgalmas szeretetében (he- sed) kiáraszt az emberekre. Az ember nem láthatja közvetlenül Isten tervét, de bizton ráhagyatkozhat és minden szenvedésben meg kell keresnie rejtett akaratát. Jézusban azonban megjelent számunkra az üdvösség Ígérete: Ö a világ Megváltója. Amíg Izrael Istene „törvényt adott Mózes által, úgy a kegyelem és az igazság Jézus Krisz182