Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Belon Gellért: A bibliás Jézus
éneklés közben csendüljön össze a szív a hanggal ... A római zsolozsmázás tiszteletreméltó, több évszázados értékeit a reformnak úgy kell megőriznie, hogy mindenki, akinek kezébe csak eljutnak, könnyebben behatolhasson teljes átélésükbe.” Zsoltárfordítások és -kulcsok. Kálmán Károly: Dávid király zsoltároskönyve. Székesfehérvár 1884. — Bóthi Lajos: Szómagyarázatok a Breviárium psalmusaihoz és canticumaihoz. Török- szentmiklós, 1939. — Sík Sándor: Zsoltárok könyve.3 Budapest 1961. — Császár József: Zsoltárkulcs. A Breviárium zsoltárainak rövid magyarázata. Szombathely 1939. — Liptay György: Zsoltárkulcs. Budapest 1960. — Gál Ferenc: Zsoltárok könyve (Biblia, Budapest 1973) — Zsoltároskönyv az imaórák liturgiájához (Ad experimentum). Országos Liturgikus Tanács 1974. (Két fordítás). — Farkasfalvy Dénes: Zsoltároskönyv. Eisenstadt 1975. Irodalom: A. Deissler—A. Arens: Psalmen (Lexikon für Theol. u. Kirche, 8. 851—853), — Uo. L. Hoffmann—Erbrecht: Psalmkompositionen. 858—860. — Hans-Joachim Kraus: Psalmen I—II. Neukirchen 1961. — Mitchell Dahood: The Psalms I—III. The Anchor Bible 16, 17. 1970. — Tournay — Schwab — Gelineau — Chifflot — Rimaud: Les psaumes (L'Ecole Biblique de Jérusalem). Paris 1964. — A. Szörényi: Psalmen und Kult im Alten Testament. Zur Formgeschichte der Psalmen. Budapest 1961. — X. Léon-Dufour — Szabó F. — Nagy F.: Biblikus Teológiai Szótár. Róma 1974. — E. Katzsch: Die Poesie und die poetischen Bücher des Alten Testaments. Tübingen 1902. — K. Eduard: Die Poesie des Alten Testaments. Leipzig 1907. Belon Gellért A BIBÜÁS JÉZUS A szentírásolvasás magatartás kérdése. Minden azon fordul meg, hogy hogyan nézünk rá, mit várunk tőle, mit keresünk benne. Olyan épületes volt mindnyájunk számára tapasztalni, hogyan csap le magyar közönségünk a most megjelent új magyar szentírásfordításra. Azóta sok kézbe került a teljes Szentírás fordítása. De nem tudom hányán tették le csalódottan azért, mert amit benne megtalálni reméltek, azt nem találták meg. Ezért teszik azután félre a nagyon várt könyvet. Alkalmazhatnánk szent Pál kijelentését, amit ugyan ő a korabeli zsidóságról mond, de áll mai szentírásolvasókra is: „Mindmáig rajta a fátyol az Ószövetségen, amikor olvassák s rajta is marad, mert csak Krisztusban tűnik el... de ha majd az Úrhoz térnek, eltűnik a fátyol” (2Kor 3,15). A Szentírás igazi értelmét eltakaró fátyolnak nevezhetnénk azokat a nehézségeket is, amelyek a jószándékú keresztény olvasót is megkörnyékezik. A felelet adva van szent Pálnál: „ha majd az Úrhoz térnek, eltűnik a fátyol." Homályok és kétségek Először is az az idegen világ zavarja az olvasót, amelyben az üdvösség eseményei lejátszódnak, — és joggal veti fel a kérdést: miért nem a mi nyelvünkön, a mi kultúrkörnyeze- tünkben szól hozzánk az Isten. Hiszen nekünk most és ma kellenének rövid, érthető eligazítások bonyolult életünkre. Ehelyett olvasunk nevekről, birodalmakról, amelyeket tanulmányoznunk kellene. — A másik leple a Szentírásnak az, hogy futó világunkban az események gyors egymásutánjához vagyunk hozzászokva és a pillanatok feszültségét kívánjuk. Az viszont igaz, hogy a krimik izgalmával nem tud versenyt tartani a Szentírás, amely a lassú, évszázados történéseivel kioltja a merész kalandokat váró érdeklődést. Hozzájárulnak azután azok a nehézségek is, amik a Szentírás hitelét teszik kétségessé. Hallani hangokat, hogy a szentiratok sem történelmileg, sem természettudományilag nem megbízhatók, hogy magukon hordozzák saját koruk téves elgondolásait és kulturális elmaradottságait, amelyek csökkentik előttünk az igazságot képviselő Isten hitelét. És végül betetőzi mindezt a modern szentírástudomány népszerűsítő adathalmaza. Ezek szerint például a szentkönyvek jórésze nem is eddig ismert írójuktól származik, hanem különböző források egybedolgozásóból jött létre. Továbbá, hogy az evangéliumok keveset őriztek meg az Úr Jézus eredetileg elhangzott szavaiból (ipsissima verba), hanem azok jórészt a feltámadt Jézus dicsőségétől megfényesült első hívek lelkesedéséből szövődött történetek és megnyilatkozások. így — vonják le sokan a következtetést — magunk sem tudjuk hányadán állunk a szent szövegekkel és a tények közlésében. Végül is egy olyan kisebbrendűségi érzés lehet úrrá bennünk a Szentírás olvasásakor, amely elidegeníthet forgatásától. Többen így fogalmazzák meg a kérdést: Ha nem tudok annyit, mint egy szentírástudományi professzor, akkor nem is érdemes a Bibliához hozzáfogni ... — Ilyen nehézségek vannak, amelyek 154
