Teológia - Hittudományi Folyóirat 7. (1973)
1973 / 1. szám - FIGYELŐ - Hegyi Béla: "Tudjátok-e, hogy feltámadt Krisztus?" - fiatalok válaszai
FIGYELŐ „TUDJÁTOK-E, HOGY FELTÁMADT KRISZTUS?” Fiatalok válaszai Halhatatlan-e az emberi lélek? Ezt a kérdést tette fel Faragó Jenő fiatalok csoportjainak a körükben végzett vélemény- kutató munkája során. A kapott válaszok százalékos megoszlása a következő volt: nem halhatatlan — 43,7; nincs lélek — 8,3; csak alkotásaiban él tovább az ember — 10,0; igen, halhatatlan — 13,3; bizonytalan, kitérő válasz — 5,2; nem tudom — 8,2; nem válaszolt — 11,3% (Faragó Jenő: Fiatalok vallomásai világnézetről, erkölcsről. Kossuth, 1968). Még két, hasonló célzatú felmérés adatai állnak rendelkezésünkre. Az egyik szerint a megkérdezett diákok 36,0%-a hisz a túlvilági életben, 7,0%-a bizonytalan, 57,0%-a pedig nem hisz benne (Kardos László: Vallás és ifjúság Bakonycserjén. Valóság, 1967. június). A másik felmérés ugyanerre a kérdésre az alábbi — százalékban kifejezett — válaszokat kapta: hisz benne — 6,2; bizonytalan — 11,7; nem hisz — 82,1% (Da- róczy Sándor: Világnézeti nevelésünk és a vallás. Világosság, 1968. április). A három felmérés adatai között lényeges különbségek mutatkoznak, s ezek a különbségek még akkor is szembetűnőek, ha számításba vesszük, hogy ebből kettő a városi, egy pedig a falusi Ifjúságra vonatkozik. Nem kívánunk a fentiek mélyebb elemzésével foglalkozni, közlésüket mégis az indokolta, hogy egyrészt a három felmérés alapkérdése, ha nem is kifejezetten, de tartalmában magában hordja a feltámadásnak, legalábbis az ember túlvilági létének gondolatát; másrészt némi összehasonlításul szolgál saját felmérésünkhöz. Tudjátok-e, hogy feltámadt Krisztus? Mit tudnak a mai fiatalok Jézus feltámadásáról? Hogyan értelmezik ezt a tanúbizonyságot? Meg tudják-e alapozni biztosan és elégségesen a feltámadásba vetett hitüket? Mekkora a hordereje körükben az Újszövetség kijelentéseinek Krisztus feltámadásáról? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ vallásszociológiai felmérésünk során, melyet két helyszínen végeztünk: egy Budapest külső kerületében lévő általános iskola VII. osztályában és egy, a városközpontban működő általános gimnázium IV. (érettségiző) osztályában. Az általános iskola VII. osztályos tanulóinak válaszai — százalékos megoszlásban — a következők voltak: Krisztus feltámadásáról nem tud, nem hallott semmit — 43,7; Krisztus feltámadásáról valamit hallott, de megfogalmazni nem tudja — 8,3; a kérdést nem érti — 10,0; Krisztus feltámadásáról a templomi hitoktatáson hallott — 5,2; a szüleitől hallott — 8,2; a nagyszüleitől hallott — 11,3%. A tanulóknak tehát mindössze 24,7 százaléka adott számunkra többé-kevésbé elfogadható választ. Felvetődik azonban az a kérdés is, hogy akik tudtak vagy hallottak már Krisztus feltámadásáról, világnézetileg hova tartoznak? Nem-hivő 6 személy, határozatlan, inkább az istenhit felé hajló 7, vallásos, de vallását nem gyakorolja rendszeresen 10 és gyakorló vallásos 8 személy. Eszerint a tanulóknak mintegy 58 százaléka lényegében vallásos meggyőződésű. Külön megkérdeztük a számunkra kedvező választ adókat, hogyan fogalmaznák meg a Krisztus feltámadásáról alkotott képüket? Azok közül, akik a templomi hitoktatáson hallottak a feltámadásról, négyen tudtak a kérdésre — az evangéliumokra hivatkozva — világos és szabatos feleletet adni, ketten zavaros, alig érthető, nem átgondolt feleletet adtak, az evangéliumi szövegeket nem ismerték. Akik a szüleiktől hallottak a húsvéti eseményekről (hatan), nemcsak az evangéliumi elbeszéléseket idézték, hanem Szent Pálnak a feltámadásról mondott szavait is, és saját, egyéni megfogalmazásukban egy benső, átélt feltámadás-élményt fejeztek ki. A nagyszüleitől ugyancsak hat tanuló hallott Krisztus feltámadásáról, beszámolójuk azonban túlságosan meseszerű volt, nem tudatos meggyőződésen alapult. A IV. gimnazista (érettségiző) osztály ál37
