Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 1. szám - KÖNYVFIGYELŐ - Bibliával vasárnapra vasárnapra - mai gondolatok új liturgiánk szentírási olvasmányaihoz
BIBLIÁVAL VASÁRNAPRÓL VASÁRNAPRA Mai gondolatok új liturgiánk szentírási olvasmányaihoz Bécs, 1971. Opus Mystici Corporis. A „La Bible du dimanche" új, javított kiadásának magyar fordítását kapjuk a könyvben. Szövege végigkíséri az olvasót a vasár- és ünnepnapi szentírási szakaszokon mindhárom olvasmányi évben (A, B és C év), de nem a liturgikus év sorrendjében, hanem a szentírási könyvek egymásutánjában a Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig. Az egyes könyvekhez (vagy azok csoportjaihoz) a szentírástudomány mai állapotának megfelelő bevezetést ad, majd következik az illető könyvből vett perikopa címe és alcíme, a helyének fejezet és vers szerinti megjelölése, valamint annak a vasár- vagy ünnepnapnak és olvasmány! évnek a feltüntetése, amelynek miséjében sorra kerül. A szakaszok kikeresésére szolgál a könyv végén elhelyezett táblázat. A könyv 8. oldalán kis liturgikus naptár tájékoztat arról, melyik évben melyik olvasmány-sorozat szerepel. Dr. Franz König bíboros, bécsi érsek ajánlásának egyik mondata találóan jellemzi a francia szerzői munkaközösség célkitűzését: „hogy a Biblia üzenetét a mai ember érdeklődésével és igényeivel vizsgálják”. A könyvet tehát nem lehet egyszerűen besorolni a homiletikus kézikönyvek közé, még kevésbé minősíthető olyan oktató és épületes könyvnek, mint pl. a múlt századi Gof- fine. „Kommentáraink — vallják a szerzők — . .. nem kívánnak kész ételt nyújtani. Inkább arra ösztönzik az olvasót, hogy vegyék kezükbe a Szentírást, elmélkedjenek maguk a szövegen saját tapasztalataikból, saját életükből, családjuk és barátaik tapasztalataiból is kiindulva. Az ilyen kitartó és őszinte elmélkedések és beszélgetések áldásos következménye lehet a személyes találkozás Krisztussal", (Kiemelés az ismertetőtől.) A könyv formája, kivitelezése ügyes és ízléses. Két hátránya van, amiről a kiadó sem tehet. Az egyik az, hogy magukat a szentírási szövegeket csak jelzi; közlésükről „esetleg évek múlva, az új ószövetségi fordítás elkészülte után, lehetne... szó”. A másik, hogy a betűtípus néhol nagyon apró, ami gyöngült látású olvasók számára megnehezíti a könyv használatát. Az viszont, hogy elég sok a sajtóhiba — még azokon kívül is, amelyeket a „Hibaigazítás" közöl — már a következő kiadásnál figyelembe veendő. A Böjt 1. vasárnapi evangélium (A évben) kommentárja fölött pl. rossz a C év megjelölése. Ezt ugyan kiigazítja a „Hibaigazítás" rovata A évre. De már néhány oldallal előbb a (157. oldalon) Mt 1,18—24, ill. Mt 1,1—25 perikopával kapcsolatban a „Működjünk közre Istennel” főcím alatt bizonyára téves a „Jézust megkísérti a Sátán” alcím. „A magyar helyesírás szabályai" szerint egyébként kis kezdőbetűvel írjuk a „sátán”-t. Jó lenne egyöntetűségre jutnunk a szentírási könyvek rövidítésére nézve is. (Mt vagy Mt.; Luk. v. Lk stb.) A fordítás magyarossága és dinamizmusa szempontjából pl. a 148. oldal második mondata talán jobb, átütőbb lenne így: „Vagy elpusztulunk perzselő tüzében, vagy örökké boldogok leszünk éltető fényében". Ezek a jószándékú észrevételek azonban mit sem vonnak le a könyv hézagpótló jelentőségéből, amelynek tudatában mind a kiadó, mind a fordítók szerető sietéssel adtak lelki szomjat oltó karácsonyi ajándékot a kezünkbe. V. T. Ha az istenszeretet hőseivé akarunk válni, csak egyet kell tennünk: szeressük embertársainkat türelmesen, megbocsátással és készségesen segítsünk nekik. így azután nemcsak gyakorlatilag éljük keresztény hitünket, de annak lényegét is megérintjük. Ez az emberek felé forduló szeretet annak a szeretetnek tanúságtevőivé avat minket, amelyet az Atya közölt Jézus Krisztus által. Az emberek így hinni fogják, hogy Isten valóban létezik, mert felismerik majd Isten szeretetét azokban, akik az övéinek vallják magukat. Karl Rahner 64
