Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 1. szám - FIGYELŐ - Közösségi szentírásolvasás

= Jézus nélkülünk nem hoz gyümölcsöt

30. = Jézus csak az egymásbanlevés

(Szent Pál szavával: a kegyelem) által hatékony

= (A kegyelem csak általunk és bennünk lehet hatékony).

A tételek megfogalmazása nemegyszer heves vitákat, eszmei összecsapásokat vált ki a szentírásolvasó közösségben. A fenti tételek is megkérdőjelezik nem egy megrögzött előfeltevésünk értékét; pl. „Most nincs kegyelmi idő ..

B) Szövegszintézis

A szövegelemzés azt akarja megállapítani, hogy az egyes versek megfogalmazásakor a szerző mit mondott, mit gondolt. A szövegszintézis pedig azt, hogy a szerzőben milyen kép él Istenről és Istennek hozzánk való viszonyáról; tehát azt, hogy a szerző milyen hittankönyvet írt volna, ha rendszerezni akarta volna ezekre vonatkozó tudását.

Ha analizáltunk már egy szentírási könyvet, vagy legalább is annak egy nagyobb részét, hozzáfoghatunk a szintetizáláshoz. Úgy kezdjük, hogy minden egyes tételünket ellátjuk egy kategóriaszámmal. Módszerünk öt kategóriával dolgozik:

I. Isten élete önmagában (Vannak alkategóriái).

II. Isten kinyúlása felénk (Vannak alkategóriái).

III. Az ember kinyílása Isten felé, és az ember felé (Vannak alkategóriái).

IV. Csak történés, nem ad semmi tájékoztatást a fentiekre vonatkozóan, pl. „Jézus a vetések között járt” (Mk 2,23). Alkategória nincs; szintetizálásunkban az időrend egymásutánját követjük majd.

V. Az „ország" (és rokonértelmű szavak) fogalma (Vannak alkategóriái).

Az alkategóriák bontják, részletezik a fenti témaköröket.

1/1: Az egy Istenre vonatkozó tájékoztatások, pl. „Van Isten”;

I/2: Szentháromságra vonatkozó tájékoztatások, pl. „Istennek van Fia";

11/1: A Fiú megtestesülése és nevei, pl. „Isten elküldi Fiát, Jézust", ill. „Jézus a Messiás";

II/2: Jézus örömhírt hirdet;

II/3: Jézus tanít minket;

II/4: Jézus Életet (s ehhez tartozókat) ad nekünk;

II/5: Jézus kereszthalálának jelentősége;

11/6: Jézus szeretete, bennünket önmagával és egymással egyesítő munkája; 11/7: Jézus egyházalapítása;

11/8: Jézus második eljövetele;

III/1: Jézus a célunk, utunk és példaképünk;

III/2: Jézus etikai állítmányai;

III/3: Jézus antropológiai fogalmai;

III/4: Jézus hit- és hűség-fogalma;

III/5: Kit kell szeretnünk? A szeretet-törvény; III/6: Az adás-törvény és a szegénység; III/7: A vissza-nem-ütés és a békesség-teremtés törvénye;

III/8: A szolgálat és kicsiség törvénye;

III/9: Az igazmondás;

111/10: Jézus tanítása a családról;

111/11: Szentségek és apostolkodás;

111/12: Az imádkozás;

111/13: Jézus tanítása a reményről;

V/1: Isten országa;

V/2: Sátán országa;

V/3: Evilági ország.

Tételeink kategóriaszámmal való ellátása is közösségi megvitatás formájában történik. Ezután hozzáfoghatunk az egyes kategóriákba csoportosított tételek egymásbafűzé- séhez. A Kolosszeiekhez írt levél pl. 412 tételt adott; ebből a következő nyolc került az l/1-es kategóriába.

1.1 = Istennek van (reánk vonatkozó) akarata ;

1.2 = Isten a mi Atyánk;

1,15= Isten láthatatlan;

1,19= Isten magában foglal minden teljességet;

2.2 = Istenben a bölcsesség és a rendezett

ismeret minden kincse megvan; 2,12= Istennek van energiája;

3,10= Isten az ember megalkotója;

4,12= Istennek van akarata.

A fenti tételeket egymásbafűző szintetizálás inkább egyéni munka, s ezért „házi feladattá" is tehető. Az elkészült munkát a közösség majd meghallgatja, módosítja vagy magáévá teszi. Lássuk a fenti nyolc tétel alapján elkészült „dolgozatot”:

„Mind a nyolc megállapításból nyilvánvaló, hogy a levél vallja a tételt: Van Isten. Milyen képet rajzol a levél Istenről? Nem el képzelhetőt, csak elgondolhatót, mert Isten képbe nem öltöztethető, hiszen láthatatlan (1,15). A levél legátfogóbb megállapítása Istenről ez: Magában foglal minden teljességet (1,19). Ezt a teljességet a levél leginkább Isten értelmi képességeit illetően részletezi. Megvan benne a bölcsesség és a rendezett ismeret minden kincse (2,2). Nemcsak értelmi képességgel rendelkezik, hanem akaratival is (4,12). Van benne energia mindannak megvalósítására, amit jónak lát, és akar (2,12). Mivel minden teljességet magában foglal, ezért energiájának, akaraterejének végtelen nagynak kell lennie. Ennek folytán Isten megteremtője az embernek is (3,10). Kapcsolata hozzánk nem is akármilyen, gondol, törődik velünk: Atyánk (1,2). Alátámasztja ezt a levélnek az a megállapítása, hogy terve, célja van velünk: van reánk vonatkozó akarata is (1,1)”.

59