Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Koroncz László: A jegyesoktatásról
tennel. A Jézus-kultusz egyik leginkább feltűnést keltő jelensége is a csend felfedezése volt. — A csendes elmélyülés, az Istent kereső meditáció iránti igény a mozgalommal párhuzamosan és attól függetlenül is világszerte felébredt. Egyre nő a zen-buddhizmus, a jóga, vagy a keresztény „elmélkedés! bevezető tanfolyamokon" résztvevők száma. A csendben az egyén megfoghatóvá válik önmaga számára: itt találkozik saját létének végtelenre törésével, a Végtelen Szeretet iránti igényével, és itt jut el a Megoldáshoz: a Végtelen Szeretettel való személyes találkozáshoz. (tomka) A iegyesoktatásról Lehet, hogy a házasság szentségével kapcsolatban koronként más és más kérdések kerülnek az érdeklődés homlokterébe, any- nyi azonban bizonyos, hogy mindig elsőrangú lelkipásztori feladat marad, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljunk. A jegyesoktatás még akkor sem felesleges, ha történetesen minden feltétele megvan annak, hogy jó katolikusokat és érett embereket láthassunk a jegyesekben. Komoly korú főmérnök mondotta a többszöri iegyesoktatáson való megjelenés után: ,,Tekintettel arra, hogy papi gimnáziumban érettségiztem, kérni szerettem volna a felmentést ezen oktatások alól; de most nagyon ör^ök, hogy nem kértem. Sok újat és fontosat tanultcm". De vajon hány hasonló felkészültségű jegyessel találkozunk? Jegyesoktatásunkban tehát azt a túlnyomó többséget kell figyelembe vennünk, akiknek hitoktatása kb. 10 éves korban befejeződött. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a házasság szentségi jellegéről és céljáról beszélni annyi, mint a levegőbe engedett léggömb, mely az esküvői külsőségek hagyomány-szálával kötődik valamelyes gyermekkori hitélményhez, s végleg elszáll a lakodalom után. Hitbeli megalapozás nélkül a legjobb szándék mellett is értelmetlen sablon a jegyesoktatás. Természetesen nem lehetünk maximalisták a hitbeli felkészültség igénylésében; de nihilisták sem. Ma már nem ritka eset, hogy szinte az alap- imádságok és a tízparancsolat ismerete nélkül jönnek jegyesek. Ilyenkor kezükbe adunk egy könyvet, — jobb híján az ált. isk.-i Hit- és erkölcstant, — s abban kijelöljük a legszükségesebb ismereteket — megtanulásra. Annak eldöntése, hogy mit és mennyit, mindig függ a felek felkészültségétől, és az egyéb körülmények mérlegelésétől. Oktatásunkban jó, ha szem előtt tartjuk az alapszempontot: a jegyesek lelkét ezekben az időkben az egymás iránti szeretet tölti el; gondolkodásuk is mintegy a szíven keresztül történik. Mondanivalónkban tehát a szeretetre kell építenünk. Abból indulunk ki, hogy Isten a Szeretet; minden műve mögött tehát a szeretet áll, s ezen keresztül — önmaga boldogságának megosztásával, — akarja az embert boldoggá tenni. Témáink tehát így következnének: 1. Isten szerétéiből megteremtette a világot, s benne a halhatatlan lelkű embert, akit istenfiúságra rendelt, hogy boldoggá tegye. — Ezért alapítja meg a házasságot is. 2. Isten szeretetből megváltotta az embert egyszülött Fia Jézus Krisztus halálával. — Jézus, a megváltó, önátadó Szeretet visz- szaállítja a házasságot eredeti méltóságába. 3. Isten szeretetből szüntelen velünk akar maradni, Jézus ezért egyházat alapít, serre bízza nyája vezetését, tanítását, megszentelését. — Oltalmába helyezi a házasságot is. 4. Isten szeretetből nemcsak az egyház közösségének, hanem az egyes embernek is isteni életet akar adni szentségei által, a kegyelem segítségével. — Ezt nyújtja a házasság szentségében is. 5. A házasságban Isten teremtő tevékenységét osztja meg az emberrel: gyermekekkel ajándékozza meg, és reá bízza az emberiség jövőjét. 6. A házasságban Isten a legtermészetesebb támaszt adja a házastársban, hogy a szerelem szent érzésével biztosítsa a kölcsönös segítést. 7. A házasságban Isten a hűség legcsodálatosabb erényét követeli, s elősegíti azt a legtermészetesebb eszközzel, a testi szerelemmel, viszont kegyelmével támogatja ez utóbbinak helyes mederben tartását. 8. A házasság egészségtana. — Ha lehet, bízzuk orvosra. 9. A házasságjog legfontosabb tudnivalói. 10. A boldog házasság két alappillére: kegyelem és fegyelem. A témák mindegyike legalább egy órás előadást igényel, nem számítva bele az esetleg felvetődő kérdéseket, válaszokat. Egyedi oktatások helyett nagy energiamegtakarítás lelkipásztornak és jegyeseknek egyaránt a közösen végzett jegyes-kateké- zis-sorozat, téli időben akár vasárnapi litániákhoz, akár esetleg a délelőtti utolsó miséhez kapcsolva. Ezen a házasságra váró fiatalok kivétel nélkül megjelenhetnek. Amikor a jegyesség aktualizálódik, akkor tán elég csak egy alkalommal megjelenniök a legszükségesebb megbeszélni valókra. Természetesen a hit-alapozó témák elő134
