Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - FIGYELŐ - Sólymos Szilveszter: A megújított egyházi év és az új egyházi naptár ismertetése
liturgia szinte egyetlen ünneplésnek tekinti ezt az időszakot: a hétszer hétnapos nagy oktávát a pünkösd ünnepe zárja le. Ez volt Nagy szent Leó pápa idejéig az általános gyakorlat. A liturgiatörténeti kutatások alapján a liturgia most újra tükrözi az ősi szemléletet: a pünkösd nem önálló, a húsvéttól független ünnep, hanem a húsvét ajándékainak kiárasztása. Ezért szűnt meg most a pünkösd nyolcada. Ugyancsak ez a magyarázata annak is, hogy a „húsvét utáni” vasárnapok helyett a „húsvét második, harmadik stb.” vasárnapja elnevezést vezették be. Míg pünkösd volt nyolcadának külön miséi megszűntek, a mennybemenetel és pünkösd közötti napok viszont jelentőségben növekedtek, és külön miseszöveget is kaptak. Valójában ez az egyetlen novéna az egyházi évben, melyre magában a Bibliában van utalás! B) A húsvét előkészületi ideje: a nagyböjt A nagyböjt szent negyvennapjában előkészülünk a húsvétra; ez az előkészület jelentkezik elsősorban a keresztség és a bűnbánat szerepének kiemelésében. A nagyböjt 40 napos előkészületi idejét magának Jézusnak 40 napos böjtje, és egyéb bibliai előképek sugallták. Nagy Szent Leó idejében még az első vasárnappal kezdődött, de hamarosan a megelőző szerdára tették át kezdetét. A hamvazószerda mint kezdőnap rendkívül erősen él az egyház hagyományában és a hívek gyakorlatában. A nagyböjt jelentőségének és egységének kiemelése viszont áldozatul kívánta az ún. e/ő- böjti időt (Hetvened-, Hatvanad-, ötvenedvasárnap hete), valamint a szenvedés ideje elnevezést. Bármennyire ősi szövegei voltak is az előböjti vasárnapoknak, az helyi eseményekhez kapcsolódott, és a böjti gondolat duplázásának hatott. Most az epifánia utáni vasárnappal kezdődő évközi idő foglalja el helyüket, a szenvedés első vasárnapjából pedig nagyböjt ötödik vasárnapja lett. A nagyhét kezdővasárnapja „az Úr szenvedésének virágvasárnapja" elnevezést kapta. A keresztek és oltárképek eddigi, szenvedés idején szokásos lefödését az új liturgia nem írja elő; ahol lelkipásztori szempontból ez a hagyomány megőrzendőnek látszik, ott a püspöki karra bízza a döntést. — A nagyhét napjai virágvasárnappal kezdődve magukba foglalják nagyhétfőt, keddet, szerdát és nagycsütörtököt (az esti miséig). Továbbra is nagycsütörtökön délelőtt van a püspök olajszentelési miséje. A szent negyvennap bűnbánati és kereszt- ségi jellege. - Alapgondolatában a nagyböjt visszatér a katechumenek előkészítéséhez. Ma ismét előkészület a keresztségre, illetőleg a megkereszteltek számára szorgalmazza keresztségük tudatosítását, és ennek következtében a megtérést, bűnbánatot. A misék könyörgései pedig — az 1966-ban kiadott Poenitemini konstitúció alapján —a mai idők szellemének megfelelően fogalmazzák meg a bűnbánatot és böjtöt. Ugyancsak ezt az új beállítottságot tükrözik az 1968-ban közzétett új nagyböjti vasárnapi prefációk is. 2. Az Úr megjelenésének ünneplése (epifánia) A Krisztus-misztérium teljességéhez tartozik a megtestesülés és születés is, valamint az Ür újraeljövetelének reménykedő várá- sa. Ezt elsősorban az adventi és karácsonyi idő keretében ünnepeljük. Itt viszonylag csak kisebb jelentőségű változtatásokra volt szükség. A karácsonyi idő tart karácsony vigíliájának miséjétől a vízkereszt utáni vasárnapig. A világiakkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az új egyházi évben valójában egyetlen vigília van csupán, a húsvété. Megszűnnek az egyes ünnepek előtti eddigi, bűnbánati jellegű vigíliák; csak az ünnepek előestéjén tartott misék nevezhetők vigíliás miséknek, ilyen kifejezetten vigíliás miséje van karácsony, pünkösd, Keresztelő János születése, Péter és Pál, valamint Szűz Mária mennybevitele ünnepének. - A karácsony sajátos nyolcada megtartja a hagyományos ünnepeket; a nyolcadba eső vasárnap a Szentcsalád vasárnapja. Január 1. ősi római hagyomány szerint újra Mária- ünnep lett, Isten anyjának főünnepe (3). Az 1721-ben bevezetett Jézus neve-ünnep megszűnik; annál is inkább, mert Jézus névadásáról említés történik a január 1-i evangéliumban. — Vízkereszt ünnepe marad, mint eddig. Ahol nem kötelező ünnep, ott a január 2—8 közötti vasárnapon kell megülni, a helyi püspöki kar döntése alapján. Az advent a nyugati egyháznak sajátos időszaka, — Keleten ismeretlen. Előkészületi időként alakult ki a karácsony előtti négy hétben. Most kettős jellege van: az első részben (december 16-ig) inkább Krisztus végső eljövetelére irányul a figyelem (esz- katológikus jelleg); a további időre pedig jellemző a készület, a karácsony örvendező várása. 3. Az évközi idő Az évközi idő magában foglalja a vízkereszt utáni vasárnaptól nagyböjtig tartó heteket, valamint a pünkösdtől adventig tartó időt. Ez a két részes időszak egységes számozással 33—34 hetet jelent. — Az évközi idő ún. mozgó ünnepei — a húsvétnak egy125
