Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - FIGYELŐ - Sólymos Szilveszter: A megújított egyházi év és az új egyházi naptár ismertetése
munkának. Jan Leopold, a brüsszeli Zene- akadémia tanára zenét írt, egy másik belga, az 56 éves Valeer van Kerkhove pedig kiválogatta az evangéliumi szövegeket, melyeket az együttes szavalókórus formában betanult. Igen alapos és fárasztó előkészület után felkerekedtek: hét fiú és három lány szöveget mond, dalol, énekel, dalban, énekben mondja el az özönvíz, keresztrefe- szítés, feltámadás történetét, - utalással napjainkra, a háború bombatámadásaira, a megsemmisítő táborokra. A szöveget dob-, szaxofon-, gitár-, szájharmónika-zene kíséri, de a főszólamot az orgona viszi, amely a 125 perces előadás befejezésekor hatalmas hangerővel hirdeti a feltámadást, a dicsőséget. Valami új kezdődött tehát, aminek lényegét, tartalmát ismertetni nehéz, megmagyarázni nem is igen lehet. Tényeket közöltünk, cmelyek sokat jelenthetnek, és még többet talán az a körülmény, hogy a „Krisztus, a szupersztár” valamint a „Glory Hallelujah 2000" lemezei milliós példányszámban kelnek el. ('/faj A MEGÚJÍTOTT EGYHÁZI ÉV ÉS AZ ÚJ EGYHÁZI NAPTÁR ISMERTETÉSE A II. Vatikáni zsinat áltol elrendelt liturgikus megújulás során 1969-ben jelent meg CALENDARIUM ROMANUM címen az egyházi év és egyházi naptár általános szabályait tartalmazó rendelkezés. Magát a 61 pontból álló szabályzatot a Magyar Püspöki Kar a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseivel együtt magyarul is megjelentette. Az alábbi összefoglalás a hivatalos római kiadványban közzétett 110 oldalas kommentárt kívánja röviden ismertetni (1). I. Kommentár az egyházi évhez 1. Az egyházi év időszakai (Proprium de tempore) Az egyház két síkon ünnepli Krisztusnak üdvösséget szerző művét: az év folyamán egy alkalommal húsvétkor, amikor elénk állítja az üdvöt szerző szenvedéssel együtt legnagyobb ünnepként az Úr fölíámadását; azután minden héten az Ür napján, vasár- nop. Ez a kettős ünneplés adja az egyházi év gerincét, melynek tárgya az egész krisztusi misztérium. Ezt emelik ki az egyházi év időszakai is. 1. A húsvéti misztérium ünneplése: a heti ünneplés. A liturgia megújításán dolgozó pópák már Szent X. Piustól kezdve törekedtek arra, hogy a vasárnapot mint legősibb ünnepnapot, újra az egész liturgikus ünneplés alapjává és magjává tegyék. A II. Vatikáni zsinat vitte sikerre ezeket a törekvéseket: az advent, nagyböjt és húsvéti idő vasárnapjai rangban minden más ünnepet megelőznek, egyébként is érvényesült az a törekvés, hogy a vasárnapot ne szorítsa ki lehetőleg semmiféle más ünneplés sem. Az egyház ősi hagyománya a vasárnapot — biblikus értelmezéssel — már szombat estétől számítja: ezért van a vasárnapoknak első vecsernyéje, és igazában ez az elvi magyarázata annak, hogy szombat estére lehet elővételezni a vasárnapi misét (az egyes püspöki karok engedélye alapján). Az évi ünneplés: A XII. Pius pápától megkezdett nagyhét reformja (1951 és 1955) még inkább kiteljesedett a zsinat utáni megújulásban. A) A húsvéti ünnepek A húsvéti szent háromnap (triduum paschale). Fontos tudatosítani, hogy nincs szó a húsvétot „előkészítő" három napról (ahogy pl. triduumot tartunk egy ünnep előtt), hanem ez a három nap maga „a megfeszített, eltemetett és föltámadt Krisztusnak legszentebb háromnapja” (2). A húsvéti szent háromnap nagycsütörtökön az esti misével kezdődik, és húsvét vasárnapján o vecsernyével zárul. — E háromnapon belül is kiemelkedik a húsvét vigíliája, amely csúcspontja az egész egyházi évnek. Alapvető a vigíliás ünneplés időpontjának rögzítése: ne kezdődjék az éjszaka (= a sötétedés) beállta előtt, és fejeződjék be hajnalig. A húsvéti vigília liturgiájának fő újítása: minden az Eucharisztia ünneplésébe van beépítve, ünnepi bevezetésül szolgál a tűzmegáldás és a bevonulás a húsvéti gyertyával, mely csúcspontját éri el az Exsultet éneklésében: a megújított igeliturgia végére van beiktatva a keresztelés, mellyel részesedünk Krisztus halálában és feltámadásában: illetőleg itt van az egész közösség k.eresztségi ígéretének megújítása. Ezt követi az adományok előkészítésével az Eucharisztia ünneplése, a mise áldozati része. - A húsvéti idő lényeges újítása: a húsvéti vigíliával kezdődik, és tart az egyház ősi hagyománya szerint 50 napon át, egészen pünkösd vasárnapjáig bezárólag. A 124
