Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)

1971 / 2. szám - Rezek Román: Teilhard élete és látomása

■certen, s ismét baráti körben maradt. Amint az ablakpárkányra akarta tenni teáscsészéjét, hirtelen földrezühant. Odafutó barátai fölemelték fejét, ő egy pillanatra visszanyerte eszméletét, s így szók: „Igen, most már látom, hogy halálosan komoly dologról van szó”. Aztán agyvérzés borította el mindörökre, szíve pedig, ez a sokat gyötört szív, végleg megszűnt dobogni. Temetésén egyetlen jóbarátja vett részt; a New Yorktól száz kilométerre fekvő jezsuita noviciátus temetőjében egyszerű kő jelzi születési dátumát és halála napját: 1881. május i. - 1955. április 10.

Azóta is sokan imádkozzék ővele: „Uram, minden ösztönömmel, minden szerencsés véletlenben, egész életemen át sosem szűntem meg Téged keresni, s Téged állítani az egyetemes Anyag szívébe, ezért úgy fogom lezárni szememet, hogy a mindent átragyogó és lángragyújtó Egyetemes Hatalom fog elkábítani. - A minket hátán hordó világ érinthető és érinthetetlen két pólusát, a külsőt és a belsőt közelhoztam és összekapcsoltam. Ezért szinte minden lángralobbant és fölszabadult. - Jézus, gyermeklelkemben megvetetted lábad, mint .egészen kicsinyke’, Anyád karján ülő, követve a Születés nagy Törvényét. S íme, ismételve és bennem is folytatva Egyházadban való növekedésed körútját, palesztínai emberséged lassan-lassan mindenüvé kiáradt, mint soksok szivárvány, amelyben Jelenléted átjárt, de nem rombolt le, hanem magasabb lelki fokra emelt körülöttem minden más jelenlétet. Azért volt mindez így, mert az összpontosulás útján járó Mindenség tárult elém, amelyben Te — Föltámadásod jogán - annak a teljes Központnak helyét töltőd be, amelyben minden egybegyűlik. . . Ügy látlak, úgy erezlek, hogy Te vagy az, aki nemcsak volt és nemcsak van, hanem sokkal inkább Az, aki eljövendő ...”

Minden nagy lelki életút: kálvária. Teilhardé is az volt. Tizenhat évvel a halála után viszont lassan kezd megvilágosodni jelentősége. Az, hogy - pusztán francia nyelven - háromezer könyv vagy fontosabb tanulmány szól már róla, még csak üres számadat. Az, hogy legegyszerűbb emberektől kezdve egyetemi tanárokig bezárólag már sokan kezdik érteni is őt -, még csak annak jele, hogy világképe lassan „mindnyájunk közös atmoszférája” lesz. „Akkor értenek majd meg, ha már túlhaladnak rajtam... Hiszen nem zárt rendszert akartam tanítani, hanem inkább csak gondolkodni késztetni, és utat mutatni.”

Tisztán tudományos (paleontológiái, geofizikai) tanulmányait szükségszerűen egészítik ki új tudományos fölfedezések. Teológiai meglátásait lassan magába szívja a jövő teológiája. A II. Vatikáni zsinaton számos eszméje már közhelynek tűnt, de még kevesen valósítják meg. Nem adott filozófiát, hanem a tudományokat s a filozófiát összekötő hüperfizikát: ez az ő óriási érdemel (Ezt későbbi tanulmányunkban világosan bemutatjuk.)

Teilhard nem talált meg mindent, nem oldott meg mindent. De kevés szellem látott olyan világosan, mint ő - a 20. század első felében, amikor annyi minden halt meg, oly sok minden született, s amikor oly nagy szükségünk volt arra, hogy remélni tudjunk.

*

[1] P. Rezek Román O. S. B. magyarra fordította Teilhard de Chardin S. J. minden közzétett tanulmányát és sok kiadatlan írását is. E fordítások közül eddig a Benne élünk (= Az Isteni Miliő), Az emberi jelenség és A Mindenség himnusza jelent meg. P. Rezek Teilhard-kommentárai (sokszorosítások) a leginkább vitatott témaköröket dolgozzák fel: Teilhard és a filozófia; A Hossz - Teilhard világképében; Teilhard „panteizmusa” és „monizmusa”: A Szeretet = kozmikus energia; Teilhard „sodródó világa”; Az Örök Női - Teilhard életében és írásaiban; Teilhard körül (válasz néhány fontosabb kritikára); Teilhard és Pascal; Hogyan szenvedett Teilhard?; Utak az Omega felé (hét kötet); Teilhard hüperfizikája; Álarc nélkül (Teilhard élete és látomása), három kötetre tervezett írás, amelyből vázlatos részleteket közlünk folyóiratunk jelen számában. - Húszéves missziós munka és filozófiai tanulmányok (Párizs) után P. Rezek a miagyar ibencések Sao Paoló-i gimnáziumában és Szociális Intézetében dolgozik, Teilhard- kurzusokat ad Brazília különböző egyetemein. A Teológia közölni kívánja néhány tanulmányát, hogy olvasóink átfogó képet kapjanak korunk egyik legjelentősebb és sokat vitatott életművéről. Addig is ajánlhatjuk olvasóinknak P. Rezek egyik legutóbbi tanulmányát (Vigilia, 1969 április); Nyugatiak harca Teilhard körül. (Szerk.)