Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 1. szám - FIGYELŐ - Teológiai jegyzetek
lyebb megértésére serkenthetik az elmét. A természettudományok meg a történelem és a bölcselet újabb vizsgálódásai és eredményei ugyanis új kérdéseket vetnek fel. Ezek hatnak a gyakorlati életre is, és még a hittudomány művelőitől is új kutatásokat követelnek. Ezenkívül arra ösztönzik a hittudósokat, hogy igazodva a hittudományok saját módszereihez és követelményeihez, folyton-folyvást keressék a módját, hogy az addiginál alkalmasabban közölhessék a tanítást koruk embereivel. Hiszen más valami a hitletétemény, vagyis az igazságok, és megint más az előterjesztés módja; persze úgy, hogy a tétel és értelme ugyanaz marad. A lelkipásztorkodásban nemcsak hittudományos elveket kell kielégítően ismerni és alkalmazni, hanem a világi tudományok eredményeit is, elsősorban a lélektan meg a társadalomtudomány eredményeit. így tisztultabb és érettebb hitéletre vezethetjük híveinket is. Az irodalom és a művészetek a maguk módján szintén sokat jelentenek az Egyház élete számára. Arra törekszenek ugyanis, hogy megértsék az ember sajátos jellemét, problémáit és mindazt, amit az ember tapasztal, amikor megismerni és tökéletesíteni próbálja önmagát meg a világot. Igyekszenek feltárni az ember helyzetét a -történelemben és a világmindenségben, rávilágítani az ember szenvedéseire és örömeire, kötöttségeire és erőire, sőt igyekszenek megálmodni a boldogabb emberi sorsot is. így könnyítik meg az emberi életet, amelyet a koroknak és a tájaknak megfelelően sokféle formában tükröztetnek. Azon fáradozzunk tehát, hogy e művészetek művelői az Egyház elismerését érezzék munkásságuk folyamán, és hogy megfelelő szabadságot élvezve, könnyebben léphessenek kapcsolatba a keresztény közösséggel. Az Egyháznak el kell ismernie az új művészeti irányokat is, amelyek a különféle nemzetek és országok sajátosságának megfelelően alkalmazkodnak kortársaink ízléséhez. Még a szent helyen is leljenek otthonukra, ha korszerű kifejezésmódjukkal és a liturgia követelményeinek megfelelően Istenhez emelik a lelket. így lesz szembetűnőbbé Istenről való ismeretünk, és így -lesz világosabbá az evangéliumi igehirdetés az emberek észjárása előtt. Sőt szinte az életkörülményeikbe oltva jelenik meg- A hívők tehát a legszorosabb kapcsolatban éljenek együtt többi kortársukkal, és iparkodjanak tökéletesen megérteni gondolkodásmódjukat meg érzésvilágukat, amint a szellemi kultúrában kifejeződik. Az új tudományok és tanítások, valamint az új felfedezések ismeretét kapcsolják össze a keresztény erkölccsel és a keresztény hittanítással, hogy a vallás gyakorlása és az erkölcsös lelkűiét tartson lépést körükben a természettudományos tájékozottsággal és a napról napra haladó műszaki eljárásokkal, így mindent hiánytalan keresztény érzülettel bírálhassanak és értelmezhessenek. Akik a papnevelő intézetekben vagy a tudományegyetemeken a hittudományt művelik, igyekezzenek közös erőfeszítéssel és eszmecserével együttműködni más tudományágak kiválóságaival. A hittudományos kutatás a kinyilatkoztatott igazság mélyebb megértésére irányuljon, ugyanakkor azonban ne hanyagolja el a saját korához fűződő kapcsolatot sem, mert csak így segítheti hozzá a különféle tudományágakban szakképzett embereket a hit teljesebb megértéséhez. Az -ismereteknek ilyen társítása nagyon be fog válni a papság képzésében is, minthogy a papoknak tudniuk kell majd úgy kifejteni az Egyház tanítását Istenről meg az emberről és a világról, hogy kortársaink tőlük -még készségesebben fogadják be az igét. Az is szerfölött kívánatos, hogy minél több világi hivő kapjon kellő képzettséget a szent tudományokban, sőt hogy számosán közülük hivatásszerűen is szenteljék magukat ezeknek a tudományoknak, és értékes eredményekre jussanak bennük. Feladatuk teljesítésének lehetővé tételére azonban el kell ismernünk, hogy a hivő emberek, akár az egyháziak, akár a világiak, jogos szabadsággal kutathatnak, gondolkodhatnak, és szerényen, de bátran véleményt is nyilváníthatnak mindabban, amiben szakértők. (2. Vatikáni Zsinat: Az Egyház a mai világban) SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY A szerkesztősed kéri a Teológia cikkíróit, hoqy kézirataikat a nyomdai szabványnak megfelelően, qépelve szíveskedjenek beküldeni kettő példányban fközülük az egyik első példány!). A szabványos kézirat főbb szabályai; fehér színű, hivatalos (A/4) méretű papírlapra 30—32 sort kell írni, ritka (másfeles) sorközzel, a lap bal oldalán 20 mm, a lap jobb oldalán 10 mm margóval; a kézirat tiszta, jól olvasható, lehetőleg javítás nélküli leaven. — Az előre meg nem beszélt kézirat terjedelme ne haladja meg a 8—10 gépelt oldalt. A cikkhez szíveskedjék minden szerző rövid (legfeljebb 10—15 soros) összefoglalást csatolni, hogy az ideqen nyelvű fordítást eszerint végezhessük. — Kéziratokat általában nem küldünk vissza, csak azoknak, akik válaszborítékot és bélyeget mellékelnek. A nem közölt kéziratokat szerzőik a beküldéstől számított egy éven belül átvehetik a szerkesztőség irodájában. 65
