Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 1. szám - EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA - Gál Ferenc: (Szentírási részek rövid magyarázata)
EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA Ebben a rovatban az egyházi évnek megfelelő szentírási részekről akarunk rövid magyarázatot nyújtani. Szerkesztőség Nagyböjt 5. vas. A házasságtörő asszony A történet az emberi élet egyik legkényesebb pontját érinti: a házassági hűséget. De mégsem az á vita tárgya. Azt Krisztus maga is más helyen világította meg ezekkel a szavakkal: A régieknek azt mondták: Ne törj házasságot. Én pedig mondom nektek, hogy mindenki, aki asszonyra néz és megkívánja, már házasságtörtést követett el vele (Mt 5, 27-28). Ez a történet a régi és új világot más szempontból állítja szembe egymással. A zsidók a mózesi törvénytől várták a megváltást; attól a törvénytől, amelybe még erősen belejátszott a „szív keménysége”. Krisztus ellenben az Atya irgalmát hozta, mely nem elveszíteni akarja a bűnöst, hanem megmenteni. A régi törvény egyoldalú és kegyetlen volt. A férfi elbocsáthatta feleségét és mást vehetett, az asszonynak viselnie kellett sorsát. A jogi előírás módot adott arra, hogy egyik jogtalanságot a másikkal orvosolják. De ezáltal az ember nem lett jobb, a szenvedés nem lett kevesebb. Krisztus nem azért jött, hogy a régi ruhát foltozza, vagy hogy elnyűtt tömlővel kísérletezzék. Ö a merész kezdeményezés embere. Nem a fennálló jogrendet tökéletesíti, hanem az embert akarja megszentelni. Programját Pál apostol később így fogalmazza meg: „Újuljatok meg lélekben és érzületben s öltsétek magatokra az új embert, aki az Istenhez hasonlóvá alkotott új teremtmény” (Ef 4, 23). Ezért, ha azt kérik tőle, hogy a mózesi törvényt alkalmazza, kimutatja, hogy a dolog nem érdekli: lehajol a földre és ír. Semmi jel nem mutat arra, hogy a jelenlévők bűneit írta volna oda, mint ahogy némelyek gondolták. Reformját nem azzal kezdi, hogy szidja a múltat vagy a fennálló rendelkezéseket, hanem magábaszállásra és őszinteségre int: Aki bűn nélkül van, az dobjon rá először követ. Figyelembe kell vennünk, hogy Krisztusban az Atya nyilatkoztatta ki magát. Isten úgy akar viselkedni velünk szemben, ahogy Krisztusban bemutatta. Ezért az evangélium a hitnek és a reménynek az alapja. Sőt mivel megismerjük, hogy irgalmasnak, jóságosnak mutatkozott, azért tudjuk szeretni is őt. A jelenet a következő igazságokat tárja elénk: Krisztus tudja, hogy a bűnös emberiséghez jött. Nem ringatja magát illúziókban. Nem azért jött, hogy ebből a bűnös világból kiválogassa azokat, akik véletlenül tiszták maradtak, ö a gyarló, az elvakult embert akarja megváltani. Ezért csak őszinteséget és magábaszállást kíván. Hogy lássuk meg a magunk szemében a gerendát, s utána feszegessük a másokéban a szálkát. Nem fél kinyilvánítani jóságát. Tudja, hogy a bűnbocsánat meghirdetésére választ fog kapni. Olyanok is lesznek, akik fájdalmasan ismerik be vétküket. S akiknek sokat bocsát meg, azokban sok lesz a szeretet. Módszerének ez lesz a sikere. A házasságra vonatkozóan is elutasítja a kettős morált. Nincs más erkölcs a férfi számára, mint a nő számára. Mindkettő Isten ítélőszéke elé kerül. De amíg élnek, számoljanak természetük törékenységével és segítsék egymást türelemmel a hűség megtartásában. Az egymás iránti szeretetet is csak nagylelkűséggel lehet táplálni. 41
