Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)

1971 / 4. szám - FIGYELŐ - Könyv-figyelő

KÖNYVFIGYELÖ Meszlényi Antal: A magyar hercegrímások arcképsorozata Budapest, 1970. A Szent István Társulat kiadása. 44) lap. Meszlényi Antal kötetében több mint 200 év (1714-1945) hercegprímásainak életrajzát kap­juk. Az időszak tartamát megszabta a herceg- prímási cím viselése: III. Károly császár ado­mányozta azt 1714-ben Keresztély Ágostnak és prímásutódainak; s XII. Pius azon rendeleté­vel szűnt meg, amellyel eltiltotta főpapi sze­mélyeknek világi méltóságcímek viselését. Le­hetséges egy ilyen idöelhatárolás is (s ennek itt az az előnye, hogy a hozzánk közelebb eső személyek történetét kapjuk), ám miatta kima­radt az esztergomi érsekprímásoknak épp az az időszaka, amely Oláh Miklóssal kezdődik (1553) és Széchenyi Györggyel végződik (1695), amikor is a hazai katolicizmusnak szinte egye­düli tartópillérei voltak az esztergomi érsekek. A bő ismeretanyagot közvetítő könyvben 14 főpásztor kap kormányzási ideje és érdeme sze­rint arányos méltatást. Az eddig ismeretlenség­ben lappangó és inaktivitással vádolt Keresztély Ágostról Meszlényi kutatásai nyomán véleményt kell változtatni. — Pálos szerzetesből lett prí­más, és pálos maradt, nemcsak a ,jfrater Eme­ritus” név használatában, hanem mindennapi jámborságában is Esterházy Imre. — Országos kultúrpolitikai terveket szövögetett a nagymű­veltségű és keménykötésű Barkóczy Ferenc, akinek „lényegéhez tartozott az alkotás és ha­ladás szolgálata” (118), de rövid prímássága nem engedett időt a keresztülvitelhez. - Batthyány Józsefnek, a jozefinista „viharzóna” prímásának pozitív rajzával szemben, mások in­kább némi gyöngeséget vesznek észre egyház- politikájában. A 19-ik században Rudnay Sándor energiá­ja telepítette vissza hosszas számkivetéséből a prímást székhelyet Esztergomba. A Hám Já­nost ért támadásokkal szemben szerzőnk kitart korábbi rehabilitációs nézete mellett: kétség­telen forrásérték adatai alánján. - Scitovszky Jánost Kossuth előbb a déli részek kormány- biztosává akarta kinevezni, később hazaáruló­nak bélyegezte őt, hogy mennyire méltatlanul, kiderül Meszlényi kutatásaiból, amelyek tény­szerűen bizonyítják pl. Scitovszky küzdelmeit a nemzet szabadságjogaiért az elnyomó Bach- rendszer idején. - Simor János alakja kultúr- tevékenységével (54 000 kötetnyi könyvtára, az esztergomi Keresztény Múzeum létesítése), ala­pításaival és jótékonykodásával a régi nagy egyházi alkotókra (Pázmány, Széchenyi György) emlékeztet. A 20-ik század hercegprímásai közül a ki­válóan praktikus ésszel megáldott Csernoch János sorozatos sikereket ért el a napi politika vonalán, de nem tudta kibontakoztatni tehetsé­gét nagyobbszer alkotásokban a világháború es az azt követő helyzet miatt. - Érthető, hogy Serédi Jusztiniánnál a szerző hangja némileg szubjektivebbé válik. A kiemelkedő kánon jogi tudásával világegyházszerte ismert tudós és egy­házfő ugyan kevésbé volt otthonos a gyakorlati életben, a harcoktól meg természete szerint ir­tózott: ennek ellenére a hazánkba is betört embertelenségek forrpontján erélyesen felemelte tiltakozó szavát. Társadalmunknak a zsinati és pápai meg­nyilatkozásokban hangoztatott pluralitása dialó­gusra vár: ennek szellemében kívánatos lett volna a különben igen bő levéltári és irodal­mi anyaggal feldolgozott műnek figyelembe vennie a i84k századi szakasznál Mályusz Ele­mérnek a II. József-féle türelmi rendeletről írt tanulmányát; az újabb időkhöz pedig Ga- lántai József, Orbán László, Csizmadia Andor marxista szemléletű idevonatkozó munkáit, va­lamint a Világosságnak hasonlóképpen idevágó 1-2 cikkét. Szerző szemlélete kritikus, objektív, az egyháztörténetírásban kialakított jó értelem­ben, hasznosnak bizonyult volna azonban en­nek továbbfejlesztése zsinati szellemben. Az itt- ott díszítő elemként ható személyi epizódok he­lyett inkább érdemeltek volna bővebb ismerte­tést országos jellegű, egyetemesebb hatású in­tézkedések. Meszlényi könyve hasznos gyarapodása újabb egyháztörténeti irodalmunknak. Bő anyagából nemcsak a szakemberek meríthetnek, hanem hasznos, sőt élvezetes olvasmánya lesz mind­azoknak is, akik szeretnek minél többet tudni a magyar katolicizmus többszázados munkás­ságának vitathatatlan érdemeiről. Félegyházy József „Egyházi épületek és műtárgyak gondozása” Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat (1971) Szent István király születésének ezredik év­fordulójára jelent meg a Képzőművészeti AJap Kiadóvállalatának gondozásában, jelentőségéhez méltó köntösben az „Egyházi épületek és mű­tárgyak gondozása" című kézikönyv. Nem túl­zás, ha a Szerkesztőbizottság a kiadvány elő­262

Next

/
Thumbnails
Contents