Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)

1971 / 1. szám - Cselényi István Gábor: Krisztus csodáinak háttere

szerepet tölt be az „adó” és a „vevő” között. - Menj, legyen úgy, amint hitted, mondja a kafarnaumi századosnak, amikor kedves szolgája gyógyulását kéri (8, 13). A kánaáni asszony egyenesen kierőszakolja lánya gyógyulását, s Krisztus végül enged: Nagy a te hited, mondja, legyen úgy, amint kívánod (15, 28). - Ha nem más, akkor a közösség áll hittel körülötte gyógyításai esetében (4, 24; 15, 31).

Hogy ereje többnyire ilyen befogadó tényezőt feltételez (s hogy léleiktől lélekig hat), ezt az is mutatja, negative, hogy azokban a helységekben, melyekben nem fogadták hittel, nem tett csodákat. Mt 13, 58: Hitetlenségük miatt nem művelt ott (Názáretben) csodákat.

Ez a hit, melyet Krisztus feltételez, korántsem a jánosi értelemben vett teológiai hit, hanem messianisztikus hit. - A próféták csodatevőnek írják le a Messiást (Betegségeinket ő hordozza majd, írja Izaiás). Ennek nyomán legkevesebb, hogy prófétának, a visszatért Illésnek vagy Keresztelő Jánosnak (14, 2) tartják, de messiási címekkel is illetik (Dávid fia, 14, 2), úgy érzik, a végső idő érkezett el vele.

Ez a hit belső tartalmát tekintve az elesettség átérzése, a Krisztusba vetett bizalom, mely egybekapcsolódott a gyógyulás vágyával. - „Mit akartok, hogy tegyek veletek?” - kérdi Jézus a jerikói vakoktól. - Hogy megnyíljék szemünk (Mt 20, 33- 34). — Lányom meghalt, de jöjj, tedd rá kezedet és életre kel - fejezi ki bizalmát Jairus (9, 18).

Jézus erejének terjedelme

Hogy lélektől lélekig hat Krisztus, azt az is mutatja, hogy gyógyításainak fő területe a belső gyógyulás. - Bocsánatot nyertek bűneid - kezdi sokszor gyógyításait (pl. Mt 9, 2). - Mindenekelőtt a lélek nyomorúságát gyógyítja, a személyiséget megülő keserű bűnöktől szabadítja meg az elesetteket, hogy újra teljes értékű emberek legyenek.

Különösen Lukács leírásában láthatjuk (pl. 8, 27), hogy Krisztus ördögűzései is részben lelki gyógyulást jelentenek. Lelki hatások közé sorolható „lélekbelátása” is.

Kétségtelen viszont, hogy ereje nem áll meg a „belsőknél”, hanem átsugárzik a külső szférákra is. - Legelső fázis az idegrendszer gyógyítása. Ördögűzései részben ide is tartoznak. Tudjuk ugyanis, hogy abban a korban megszállottság jelének tekintettek minden belső lelki egyensúlyvesztést. Ide vehetjük a holdkórosság gyógyítását is.

Az átsugárzás második fázisába sorolhatjuk az érzékszervi betegségek felszámolását: vakok, némák, süketnémák gyógyítását. Ezek után sorakoznak a mozgásszervi betegségek (sántaság, bénaság), majd a belső szervezeti bajok (pl. vérfolyás: Mt 9, 20-22), végül a bőrbetegségek (pl. a lepra részben), s egyéb, meg nem nevezett betegségek és bajok. .

Láthatjuk, hogy Krisztus az egész embert átfogta erejével. Testi gyógyításaival egy tekintetbe esnek ételcsodái is, melyekben szintén a testi szervezet állapotára hat ki.

Ezen a ponton kell tisztáznunk, meddig is ért el Krisztus ereje. Jeruzsálembe való bevonulását nem véletlenül váltotta ki annak az eseménynek híre, hogy Lázárt feltámasztotta Betániában. Valóban halott-támasztásai jelentik ugyanis csodáinak csúcsát. - Ezek az életrekeltések rajzolják ki ereje határait is.

Ha elfogadjuk egyes teológusok véleményét, hogy Lázár, Jairus leánya vagy a naimi ifjú ugyanolyan földi testtel (s nem megdicsőült testtel) támadt fel, helyesebben, éledt fel újra, mint amilyennel addig élt, akkor azt kell mondanunk, hogy bár a biológiai halálon átmentek, mégis az életnek abban az utolsó fázisában voltak, mikor még lellkük talán nem vált el a testtől (teológiai értelemben vett halál) [10].

16