Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)

1971 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - A "Speckpater" és az "Orientierung" - Hírek Rómából és a világegyház életéből

tierung-ban közzétett, Nikodim moszkai met- iropolita munkáját és személyét pozitiven értékelő írás megjelenésével kapcsolatban tette.

Amikor a „hivatalos egyház”, a Vatikán - Casaroli érseknek és számos római diplomatáinak közreműködésével - a politikai és ökumenikus légkör javításán, a feszültségek enyhítésén, feloldásán fáradozik, amidőn ma a teológusok és lelki írók a zsinati megújulás „új énekét” adják közzé, - a Speckpater változatlanul azt tartja jónak, hogy a megosztás szellemét ápolja, hogy a „régi dalt” zengje; hogy megbélyegezze az olykor „véres verítékkel” 'kimunkált közeledési szándékot, és az elért eredményeket, hogy „hivatotthoz” illő buzgolkodás- sal ellássa a szooiális segítségnyújtás egyébként nagyra értékelt feladatai mellett a politikai éleslátás és egyházi vezetés szerepét is.

*

Az Egyházon belüli dialógust akarja előmozdítani az a rendelkezés, amely szerint a Hittant Kongregáció ezentúl is felülvizsgálhatja az egyes szepzők írásait, de nem hozhat ellenük elmarasztaló ítéletet, meghallgatásuk és szakértők meghallgatása nélkül. E döntés nyilvánvalóan azért született, mert már hosszabb idő óta széles körben kifogásolták az egykori Szent Officium eljárásmódját, amely struktúrájából következően - a belső dialógus mellőzésével, és olykor a szakértelem hiánya miatt is — nem egyszer jogtalan ítéleteket hozott. — Az elmúlt években a katolikus sajtóban világszerte sokan felemelték szavukat azok ellen az egyházi tisztségviselők ellen, akik úgy vélik - és úgy is cselekszenek -, mintha egy-egy egyházi ranggal tévedhetetlenség és mindenttudás járna együtt; az ilyen tévhit alapján nyilatkoztak és ítélkeztek teológiai vagy más szakkérdésekben.

*

A Kanadai Püspöki Kar kérte Rómától a nők pappászentelésének engedélyezését. Hasonló igény hangzott el már korábban a holland pasz- torális zsinaton, majd néhány hónappal ezelőtt a bécsi zsinaton is. - Kérésük megokolásaként a teológusok hangsúlyozzák, hogy egyetlen komoly teológiai érv sem mond ellent a nők papságának, a kérdés eldöntéséhez ezért inkább a lélektani és társadalmi tényezőket kell megvizsgálni. Ezek terén viszont korunkban lényegi változások álltak be.

*

A Német Demokratikus Köztársaság meisseni egyházmegyéje zsinatának eddigi határozatait O. Spülbeck megyéspüspök törvényerőre emelte. A püspök közvetlen és demokratikus magatartása következtében az egyházmegyében kialakulóban van a kölcsönös felelősség légköre. A fő- pásZtor váratlan halála sem vetett véget a zsinati folyamatnak. Az új püspök már jóváhagyta az év őszén tartandó két utolsó ülés téma- anyagát és időpontját.

*

1970 novemberében a Fayt lez-Monagéban (Belgium) tartott Nemzetközi Diakonátus- Konferencián a diakonátus jelenlegi feladataival és problémáival foglalkoztak a résztvevők. Hangsúlyozták, hogy az Egyháznak tervszerűen kell beosztania erőit; hogy ott is meg kell kezdeni a diakónusok képzését, ahol csak néhány év múlva 'lesz reájuk égető szükség. Egyidejűleg már előre kell gondoskodni munkaterületükről, s képzésüknek is lezt kell szem előtt tartania. Külön foglalkoztak a diakónus-házaspárok helyzetével. Suenens bíboros záróbeszédében kifejtette, hogy a férfiban sok esetben a nő ösztönzése és támogatása is élteti a hivatást, azaz a házaspár - mint olyan — képes arra, hogy vállalja a diakónusi feladatok betöltését: a „munkamegosztás” és a „kölcsönös kisegítés” jegyében.

*

Az egyházi formák „múzeális jellegének” megszűnésében egy lépés volt a „pápai gárda”, a „palotaőrség” és a „pápai osendőrség” feloszlatása. Sokan teljes megnemértéssel fogadták a rendelkezést. Hivatkoztak e testületek tisztes hagyományaira, korára, és arra, hogy ruháik kiválóan illenek a Vatikán és Róma patinás környezetéhez. — A Szentatya azonban hajthatatlan volt: Az Egyház nem holt hagyományok őrzője (akkor sem, ha azok pompásak vagy művésziek); külső formáinak is a jelenhez kell alkalmazkodniuk és szólniuk.

*

A teológusoknak ismerniük kell az ateizmus, ezen belül a marxizmus-leninizmus tanítását, - hangsúlyozza a Nemhívők Titkárságának egyik újabb dokumentuma (1970. XI. 24.). A papképzést reális szemléletnek kell áthatnia, amely tudomásul veszi a szekularizáció folyamatát, s ezáltal a mai világ igényeinek megfelelően készíti fel a papjelölteket hivatásukra. A püspöki karok feladata, hogy a teológiai képzés terén kidolgozzák a jelen .világot és a fenti szempontokat figyelembevevő munkaprogramot, tananyagot - állapítja meg ugyanezen Titkárságnak egy másik utasítása 1(1970. VII. 10.).

*

Az evangélikus teológus és pszichológus, D. Stollberg a Német Plébános-Napon, Darm- stadtban felsorolt néhány okot, amelyek véleménye szerint összefüggnek a teológia jelenlegi krízisével. 1) A megszokotthoz való ragaszkodás olyan jelentős szerepet kíván betölteni, amilyennel nem rendelkezik. 2) A keresztény világ-ala198