Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 3. szám - FIGYELŐ - Noszlopi László: Mai magyar egyetemi hallgatók életfelfogásának kutatása
Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy a THEOLOGIAI SZEMLE nyitottan figyeli a katolikus Egyház Zsinat utáni fejlődését. A nyugati katolikus teológia irányait jól ismeri, és gyakran idézi a Concilium c. nemzetközi iolyó- iratot. Időnként szívesen vesz át a katolikus teológiai irodalomból is. Így pl. közzé adta a Párisban működő magyar katolikus professzornak, Gánóczy Sándornak, a kiváló Kálvin-szak- értőnek Kálvint értékelő cikkét a Concilium 1966-os évfolyamából Simon János Attila fordításában [23]. Külön ki kell emelni a folyóirat nívós könyves folyóiratszemléjét. Szinte minden számban 4-5 jelentős külföldi vagy hazai sajtótermék szerepel, köztük katolikus szerzők munkái is, pl. Félegyházi és Nyiri professzorok legutóbbi könyvei. Figyelemre méltó, hogy a szerkesztőség helyet biztosít az új magyar protestáns teológiai doktorok disszertációinak ismertetésére. Végezetül ismételten hangsúlyozni szeretném: nem az értékelés, hanem a bemutatás és figyelemfelhívás volt elsősorban szándékom. Távolról sem törekedhettem teljességre, ezért jelentős tanulmányok írói maradtak említés nélkül. Dr. Pákozdy László Márton főszerkesztő nevét azonban mindenképpen ki kell még emelnem, mert feltétlenül jelentős érdemei vannak e sokszínű, és alapvetően bibliai beállítottságú folyóirat létrehozásában és gondozásában. Ügy érzem, egyetlen szemináriumunk olvasóterméből sem lenne szabad hiányoznia ennek a számunkra komoly „kihívást” és értékes ösztönzést nyújtó szemlének. Befejezésül a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus dekrétumából idézek: „Szükséges, hogy a katolikusok szíves-örömest elismerjék és értékeljék mindazokat az igazi keresztény javakat, amelyek közös örökségünkből forrásoznak, és megvannak különvált testvéreinknél [24]. Sólymos Szilveszter JEGYZETEK I. 1971. április, 226-227. o. - 2. A hátsó borítólapon, belül. - 3. 9-10. 279-287. o. - 4. 3-4. 68-73. °· - 5· J-6. 144-155· 0. - 6. 1-2. 17- 21. o. - 7. 7-8. 211-215. o. - 8. 5-6. 142-148. o. - 9. 11-12. 338-342. o. - 10. 9-10. 259-263. o. 11. 3-4. 84-87. o. - 12. 5-6. 160-166. o. - 13. 7-8. 242-45. o. - 14. 9-10. 274-278. o. - 15. 7-8. 203-211. o. - 16. 7-8. 238-9. o. - 17. II12. 353-56. O. — 18. II—12. 360-62. o. — 19. Uo. 362. 0. - 20. 7-8. 197-202. O. - 21. II—12. 325 — 330. O. - 22. 9-IO. 268-69. Ο- - 23· 9-IO. 295- 298. o. - 24. 4 pont. MAI MAGYAR EGYETEMI HALLGATÓK ÉLETFELFOGÁSÁNAK KUTATÁSA Mint minden tudománynak, úgy a teológiának is vannak közös határterületei más tudományokkal, így pl. a világnézettannal és a világnézetek lélektanával. A teológia - a mai tudományos kutatás szellemének megfelelően - súlyt helyez a határterületek művelésére is. A világnézettannak kiemelkedő művelői közé tartozott Guardini, aki a berlini, majd müncheni egyetemnek katolikus világnézettani tanszékén működött. A világnézetek lélektanának kimagasló művelője volt Jaspers, számos megállapítása mindennemű világnézetlélektannak ma is alapvető és maradandó értéke. E sorok írója több, mint 30 évvel ezelőtt magyar nyelven írt világnézet- lélektant. Ugyancsak megjelent nem sokkal rá egy tanulmányom a fiatalkor életfelfogásáról, és az életfelfogás neveléséről. A világnézethez ugyanis mindig szervesen hozzátartozik az élet- felfogás. A valláslélektan már régebben elérkezett a kísérleti vizsgálódás stádiumába (Gruebn, Gir- gensobn, nálunk - nyomdokaikon - Vető Lajos). Ezek a kísérletek ugyan még nem voltak alkalmasak tömegvizsgálatokra, de ez utóbbiaknak is eljött az ideje, így pl. Charles Morris matematikai egzaktságra törekvő kérdőíves módszerével, az ún. dimenzionális elemzéssel, mely a világnézetek kifejezése három alapvető irányzat zárt koordinátarendszerében. Morris kérdőívével a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai kutató-csoportja 800 magyar egyetemi hallgatót kérdezett ki, 3 budapesti és 2 vidéki egyetemtől. Az adatok feldolgozásáról és értelmezéséről Dr. Varga Károly számolt be. (Magyar egyetemi hallgatók életfelfogása, M. Pszichológiai Szemle, 1969, 360-375.) Varga a régebbiek közül Prohászka Lajosra, Széchenyire, Adyra hivatkozik, elmefuttatásaik eredményeit most egzakt módszerekkel akarja ellenőrizni, legalábbis ami a nemzeti katatert illeti. Nem kétséges ugyanis, hogy ennek talajából nő ki egyetemi ifjúságunk élet- felfogása is. Varga a történelmi távlatok hosszmetszetében is érvényesülni látja az olyan magyar vonásokat, mint aminők: a feszültségek elviselésére való képtelenség, a rövidtávú gondolkodás, az érlelő folytonosság hiánya, a legendás magyar szalmaláng. Utóbbi vonást Prohászka Lajos a „Vándor és a bujdosó” c. szellemtudományos-lélektani művében zaklatott történelmi helyzetünkkel hozta összefüggésbe, vagyis azzal a körülménnyel, hogy földrajzilag is ellenséges erők ütközőpontjában éltünk. A magyarnak ösztöne beidegződött a pillanatnyi veszély elhárítására, az idegennel szembeni el195
