Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sulyok Elemér: Az igehirdetés nyelve
A „kozmikus” Krisztusról szólni tehát valóban időszerű, főleg Krisztus király ünnepének új elnevezésével kapcsolatban. A „túlvilági”, a „megdicsőült” Krisztus elnevezések ugyanis nem eléggé fejezik ki Krisztusnak világraszóló jelentőségét, és létezésének egészen külön jellegét. Mintha csak az Egyház tudatosan akarta volna kiszélesíteni az ünnep fontosságát, és kiemelni, hogy a világűr meghódítására indult ember leikébe vésse: ne tartsa magát elsőnek annak meghódításában. Sokkal előbb már egy másik Ember, az „Emberfia”, az „igazi ember” - amint öt J. Ratzinger nevezi - meghódította a világegyetemet megdicsőülése által. Ezért Krisztus nemcsak az egyetemes emberi közösség, hanem az egész univerzum: föld és ég, idő és örökkévalóság, evilág és túlvilág ura és királya; vagy, hogy Teilhard szavával éljünk: Ö a „kozmikus” király, a „kozmikus” Krisztus. JEGYZETEK I. Teilhard gondolatának értelmezéséről nagyon szabatos összefoglalást ad a „kozmikus Krisztus”- ra vonatkozóan Henri de Lubac „La Priére du Pere Teiihard de Chardin" című művében, annak „Le Christ cosmique” fejezetében. (1964-es kiadás.) — Lásd továbbá: Szabó Ferenc: Teilhard de Chardin című munkáját. - 2. A „kozmosz" és „kozmikus” szó értelmezéséről Teilhardnál lásd de Lubac idézett művében a „Polyvalence du Cosmos" című fejezetét (i66.o.kk.). A kozmosz szó jelentéséről a görögöknél lásd, „Lexikon für Theologie und Kirche”: Kosmos. - 3. „Krisztus a teremtés uralkodó középpontja. .. . Így mint embernek is bizonyos kozmikus szerepe van” (Férd. Prat, La Théologie de saint Paul). - „Szent Pál nem választja szét Krisztusnak szerepét az Egyházban és a világban” (Jules Lebreton, Histoire du dogme de la Trinité). - „Krisztus személyét és művét kozmikus szempontból nézi. A keresztény üdvössége az univerzum dimenzióit ölti magára . .. Hogy ezt a Mindent kifejezze, a ,pléróma’ kifejezést teszi magáévá” (Pierre Benoit a Kolosszeiekhez írt levél kommentárjában). - „A Kolosszeiekhez írt levél hangsúllyal emeli .ki Krisztus kozmikus szerepét. Teljességét (pléróma) azzal valósítja meg, hogy Feje lesz a világnak” (Maurice Goguel, Revue de l’histoire des religions, 1935. 77.0.). - 4. Vö. J. Ratzinger, Einführung in das Christentum, (1968) Z57.o.skk. és „Lexikon für Theologie und Kirche”, II. Himmelfahrt Christi. - 5. Saurez és Scheeben véleménye. - 6. „A bilokáció misztikus élményének rendkívüli, de ismételten előforduló mellékjelensége. Az ismert eseteknek némelyike történetileg nem bizonyítható, mások azonban komoly okok alapján igazolhatók”. (Lexikon für Theologie und Kirche. Bilokation) A bilokáció magyarázatát illetően szétágaznak a vélemények. A két vagy több helyen való fizikai jelenlét lehetőségét (praesentia circumscriptiva) tagadják szent Tamás és Bonaventura, Scotus és Suarez viszont állítják. Más kérdés azonban, hogy az egy helyen való fizikai jelenlét mellett mennyiben lehetséges más, vagy több helyen való valóságos, de nem „circumscriptiv” jelenlét csodálatos módon. A jelzett helyen lásd az erre vonatkozó irodalmat is. - 7. H. de Lubac idézett művében megjegyzi: „El kell ismernünk, hogy a szentpáli tanításnak ezt a „kozmikus’ aszpektusát az utóbbi századok folyamán mintegy kitörülték a katolikusok aktuális gondolkodásából (pensée courante). Tény, hogy a legtöbb modern teológus igen kevéssé aknázta ki e szempontot, és hogy a legkiválóbb katolikus vagy protestáns egzegéták nagyon hiányosan magyarázzák azokat a szövegeket, amelyekben említés történik erről” (De Lubac idjh.49.0.). Sulyok Elemér AZ IGEHIRDETÉS NYELVE Nyelv és vallás Sok szó esik manapság a nyelvi érintkezés kríziséről. Ha bevallatlanul is, de naponta tapasztaljuk, hogy a szavak értéküket vesztették, megszokott, sokszor hallott mondatok üres frázisokká szürkültek. Ezek a tünetek nemcsak a köznyelvben észlelhetők, hanem a vallási közösségek nyelvében is. Sőt, egyes teológusok, mint Paul von Buren 11] agagsztóbbnak vélik a vallásos nyelv válságát, mint magáét a vallásét. A teológia sókat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan beszéljünk Istenről. Keresi a szavakat, amikor a mai embernek mai nyelven akar bizonyságot tenni hitünk misztériu165
