Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csávossy Elemér: Krisztus király - "kozmikus Krisztus"
Csávossy Elemér KRISZTUS KIRÁLY — „KOZMIKUS KRISZTUS” A Krisztus király-ünnep eddigi elnevezését: „Festum Christi Regis” a legújabb liturgiában erre a címre változtatták meg: „Sollemnitas Christi universorum Regis”, - Krisztus a mindenség Királya. E tény arra enged következtetni, hogy a változtatásnak mélyebb oka van. Ügy tűnik, az Egyház ezzel az új elnevezéssel ki akarja emelni, hogy Krisztus nemcsak az emberiség királya, hanem az ég és föld, az egész mindenség ura. A Krisztus király-ünnep bevezetése XI. Pius alatt 1925-ben azzal a kifejezett céllal történt, hogy kiemelje Krisztus országának evilági jelentőségét. Az új cím viszont azt a törekvést árulja el, hogy Krisztus uralmát ezen felül az egész mindenség fölött hangsúlyozza. Az „universorum” szó ugyan azt is jelentheti, hogy Krisztus „minden ember” (universi) királya, de egyáltalán nem zárja ki, hogy egyúttal a „világmindenséget” is jelentse, vagyis hogy Krisztus az „universum” királya. Sőt, ez az utóbbi értelmezés a mai kornak a világmindenség felé való kitárulása miatt valószínűbbnek látszik. Az új elnevezés: „a világmindenség királya” nagyon rokonnak mutatkozik a Teilhard de Chardin által először használt és a teológiai irodalomba bevezetett „kozmikus Krisztus” kifejezéssel. Anélkül, hogy Teilhard befolyását az ünnep címének megváltoztatására bármiképp is állítanók, sőt az ő értelmezésétől egészen függetlenül, - nem kutatva, milyen értelemben használta ő ezt a kifejezést - tanulmányunkban csakis azt kívánjuk igazolni, hogy a „kozmikus Krisztus” kifejezésnek helyes, és a „Rex universorum”-mal nagyon is rokon értelme van [1]. Hogy ezt megtehessük, mindenek előtt tisztáznunk kell a „kozmikus” Krisztus kifejezésnek értelmét. A „kozmikus” szó értelme A „kozmikus” kifejezés a görög „kozmosz” szóból ered, mely a világegyetemet jelenti, így a „kozmikus” Krisztus arra a Krisztusra mutat, aki valamilyen kapcsolatban áll a világegyetemmel; tán azt mondhatnánk: az egyetemes Krisztusra. Ennek ellentéte, vagy mondjuk ellenpólusa: a „földi” Krisztus, vagyis az a Krisztus, aki Jézus neve alatt itt a földön született, élt, és meghalt. Valójában azonban csak „kozmikus” Krisztusról lehet beszélni, mert Jézus földi életében is, tehát az „egész Krisztus” kozmikus, világraszóló jelentőségű. A „kozmikus” Krisztus tehát azonos a földön élt Jézussal, csupán létezése módjában van különbség. Mindezt jobban meg fogjuk érteni a következőkből. A görög „kozmosz” szó ugyan a látható világot jelenti, mi azonban, amikor a „kozmikus” Krisztusról szólunk, kiterjesztjük azt az egész teremtett világra, az anyagira és a szellemire, mivel a „világ”-on - keresztény értelemben — az egész teremtést értjük [2]. A „kozmikus” Krisztus kifejezés jogosultsága Gondolatmenetünket Szent Pálnak az efezusiakhoz írt levelével kezdjük: „Tudtunkra adta (Isten) jóságos tetszése szerint akaratának titkát, amellyel elhatározta, hogy az idők teljességével Krisztusban, mint főben foglaljon össze mindent, ami a mennyben és a földön van” (Ef 1,9-10). 161
