Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 3. szám - Pelsőczy Ferenc: Szent István az ezredévforduló tükrében
rásává. A XIII. századig a faji gyűlölet, vagy akár a hazaszeretet ismeretlen volt a kor embere előtt. Ha hadat viseltek egymás ellen, az nem a fajok, vagy a nemzetek harcát jelentette. Természetesen ez a szupernacionalista elv nem szüntette meg a nemzeti függetlenséget biztosító követelményeket, s ezért arra buzdította Szent István Imre herceget: „Az én szokásaimat habozás nélkül kövesd, mert nehéz lesz neked ebben az országban kormányoznod, ha az előtted uralkodott királyok, - ősök szokásának utánzójává nem leszel”. Ezt sajátosan a haza védelmére értette, s azt a lényeges szempontot fejezte ki, hogy királysága magyarosan sajátságos és keresztényien univerzalista, de független királyság legyen. Szent István Intelmeinek korabelisége mellett szól a familiárisán bensőséges hangvétel, mely az Intelmek fejezeteiben a törődő, nevelő, és aggódó atya teljes jóakarataként nyilvánul meg fia iránt. Jóllehet, stílusában és tartalmában sok hasonlóságot mutat korabeli nevelő célzatú írásokkal, de a forráskritikusok szinte egyhangú megállapításai szerint szinte elképzelhetetlen, hogy Szent István egy ilyen jelentőségteljes irat szerkesztésében, melyben utódjának biztos irányelveket akart nyújtani, önmaga csupán passzív szerepet töltött volna be. Szent István király személyiségét lelki portréja forrásainak megrajzolásával közelítettük meg legközvetlenebb módon. A belőlük fakadó .következtetés szinte kifej e- zetlenül is nyilvánvaló. - Ennek a belső világnak ugyancsak lelki szempontból két dimenziós, praktikus kisugárzását állapíthatjuk meg, mely uralkodásának minden fázisában felismerhető. Az egyik a papság tisztelete. Hatalmának viselőjében Krisztus földi helytartóját tisztelte. Az ezredévforduló megtisztult szellemiségében megtapasztalhatta, hogy ehhez az univerzális hatalomhoz való csatlakozása mentheti meg őt az esetlegesen fellépő politikai függő viszonyoktól. E felismerés kivitelezéséért azonban az egyedülálló és mindent átható korszellem miatt nem kellett túlságosan küzdenie. E korban elcsitultak az ellenségeskedések. Béke ülte meg a világvégét váró és sejtő nemzeteket. III. Ottó császár és utóda, Szent II. Henrik, ha nem is mehettek szentföldi misszióba, de ihletett módon a Regnum Christi in terra szent- ágostoni eszméjének megvalósításán fáradoztak különösképpen. - A béke univezális regnumának Európa-szerte tisztelt és propagált főmunkatársa volt Szent István i&, s ezért a határokon kívül és belül a vele együtt működő szerzetesközösségek, fejedelmi és császári rokanai csak erősítették a pápai tekintélyen felépült és kibontakozott királyságát. Másik dimenziója egészen sajátságos és egyedülálló megnyilatkozás volt: a Nagyboldogasszony iránti különleges tiszteletében. Összetevőit a fentemlítettek alapján eléggé felismerhetjük. Az a tény azonban, hogy országát ünnepélyesen felajánlotta a Nagyboldogasszonynak, olyan jogi megnyilatkozás volt, mellyel ötszáz évvel megelőzte az európai nemzeteket. E lelki meggyőződése nem csupán ünnepi hangulat eseménye volt. Bizonyítja ezt, hogy a magyar igazságszolgáltatás legfőbb napjait, s népe fő egyházi és világi vezetőivel való országos tanácskozásait, Székesfehérvárott a Nagyboldogasszony augusztusi ünnepkörében végezte. Szent István király hosszú életű uralkodását a történelmi korok analógiái sokféleképpen állították be. Mikor születésének milleneumi ünneplésére készülünk, lelki és szellemi világát a korszellem eredeti struktúráján keresztül törekedtünk korhűen megközelíteni és megrajzolni. Ezeknek alapján tanuljuk meg nemzetünk tündöklő személyiségének őszinte és hálás értékelését. IRODALOM Raoul Rosieres, La légende de l’an mul. Revue pol. et litt. 1878. - Angyal Pál, Szent István és a büntetőjog. Budapest, 1958. - Balázs György, István király az államalapító. Budapest, 1968. 136
