Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 2. szám - FIGYELŐ - Csanád Béla: Adatok a szentmise szociológiájához a Kalocsai Főegyházmegyéből
A szentmisén résztvevők száma és aránya Az elmondottak után az a kérdés, hogyan használják fel a katolikus hívek a fent felsorolt részvételi lehetőségeket? A következő adatok számszerűen ezt mutatják be. 2. táblázat. Szentmisén résztvevők száma a kalocsai főegyházmegyében: Esperesi Katolikusok Szentmiséken részt vevők száma és százaléka kerületek hivatalos (névsorban) lélekszáma vasárnapokon és nem munkanapos vasárnapokon munkanapos ünnepeken és ünnepeken szám százalék szám százalék Baja 28 660 4 160 14,51 2 555 8,91 Bácsalmás 19 720 1850 9,38 1 080 5,47 Bácsbokod 14 631 2 890 19,75 2 106 14,39 Bátya 12 670 3 510 27,70 2 680 21,15 Gsátalja 14 290 3 440 24,07 1 970 13,78 Gara 13 400 1 875 13,99 1 320 10,00 Géderlak 7 314 1 370 18,73 950 12,98 Hajós 18 784 4 090 21,77 2 770 14,89 Homokmégy 11 060 2 510 22,69 1 570 14,19 Jánoshalma 17 683 3 650 20,64 2 290 12,95 Kalocsa 13 050 1 890 14,46 1 070 8,20 Kecel 20 360 4 590 22,54 2 630 12,91 Kiskőrös 12 490 2 960 23,69 2 280 18,25 Mélykút 21 440 3193 14,88 1 652 7,71 összesen 225 552 41 978 18,61 26 923 11,93 A kimutatásból megállapítható, hogy az esperest kerületeknek pontosan felében 20%-on felül van a vasárnapi misén résztvevők aránya. A hivők hagyományőrző voltára jellemző adat, hogy az egyházilag eltörölt ünnepeken (ún. tanácsolt ünnepeken) csak kb. 20%-kal kevesebb a szentmisén résztvevők száma, mint munkanapos ünnepeken és vasárnapokon. Egy- egy esperesi kerületen belül azonban egyes falvaik között nagy különbségek mutatkoznak, a 10-en aluli %-októl egészen a 30, sőt ;o%-on felüli arányig. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt közölt százalékok nem fejezik ki a reális arányszámot. A hivatalos lélekszám megállapítás ugyanis több mint egy évtizede történt, s nem ismerjük a magukat katolikus vallásának vallók valóságos létszámát. Ez mindenesetre kevesebb, mint a hivatalos lélekszám. Le kell továbbá vonni az összlét- számból azoknak a számát, akik fel vannak mentve a misekötelezettség alól (kellően indokok távollevők, messze lakók, betegek, járni nem tudó öregek stb.), s a hét éven aluli gyermekek számát (ez általában 11% körül mozog). Véleményem szerint ezeknek a száma - tekintettel arra, hogy a kalocsai főegyházmegyében lakó katolikusok 15-20 százaléka tanyán lakik - legalább 30% körül van. További magyarázatot igényelne az egyes esperesi kerületek közötti nagy különbség a misén résztvevők számában. Meg kellene vizsgálni, hogy milyen szerepet visz a hagyomány vagy az áttelepítés és vándorlás. Mi az oka annak, hogy vallásos múltunk ellenére - a templombajárást tekintve — ma már semmiképpen sem tartozunk az európai egyházak élvonalába. S mennyire felelős mindezért a szekularizáció és mennyire saját hanyagságunk (igehirdetésünk színvonala stb.). Ezek a kérdések azonban külön tanulmányok tárgyát képezik. Csanád Béla 117
