Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)
1969 / 2. szám - Bálint József: A Lélek Egyháza
háromságos Istent dicsőíti és az embereket megszenteli. Röviden tehát a kegyelem üdvrendjének alapigazságait így lehet összefoglalni. a) Az ember azáltal, hogy Isten képére alkotott teremtmény, mondja Szent Tamás, „capax est Dei per gratiam”. Azaz „a kegyelem által lehetséges számára az isteni életben való részesedés” [35]. b) ,,Az átistenítést egyedül Isten végzi (solus Deus deificat), mégpedig azáltal, hogy isteni természetének részesévé tesz valamilyen hasonlósági részesedés által” - mondja Szent Tamás [36]. „így váltotta be nekünk legszebb és legnagyobb ígéreteit, hogy ezek révén az isteni természet részeseivé legyetek” - mondja Szent Péter [37]. Ennek a tényezője a szenttétevő kegyelem. Amiről Szent Jánosnál azt olvassuk „sperma autou”, „az ő magva van benne” [38]. c) E nagy műben az istenség instrumentum conjunctuma, azaz a hozzákapcsolt eszközlő az Ige emberi természete [39]. A különálló eszközlő (instrumentum separatum) a szentségek és a szentségi szolgálat (ministerium) [40]. A Szentháromságos Istenben személyalkotó és lényegi isteni tevékenységeket különböztetünk [41]. Az át- istenesítés a kegyelem által lényegi isteni tevékenység. De a tulajdonítások alapján a Szendéiket mondjuk e ténykedés alanyának. Ezért hasonlítja Szent Tamás ténykedését a Titokzatos Testben a szívhez [42]. A belső ténykedőt akarja e hasonlattal jelölni, „aki az Egyházat láthatatlanul élteti és egyesíti” [43]. Mivel a kegyelem műve az isteni szeretet műve, joggal tulajdonítjuk annak, aki szeretet módjára az Atyától és a Fiútól származik [44]. Zárhatnánk-e másként e részt, mint Hrabanus Maurus szavaival: „Ajándékoddal hétszeres! Te ujj az Isten jobbkezén!” [45] A két Küldött „Aki hisz benne, annak szívéből, az írás szava szerint, élő víz forrásai fakadnak. Ezt a Lélekről mondta, melyben a benne hívőknek kellett részesülniük” [46]. A Jelenések könyve beszél „az élő vizek folyójárói, mely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából” [47]. A Szentlélek időbeli küldéséről van szó. A szentháromsági küldetések teológiája a következőket tanítja: 1. A szentháromsági küldés nem más, mint a szentháromsági eredés egy időbeli hatás hozzáadásával (I. 43.2 ad 3.). 2. E küldés időbeli hatásként Jelenlétet alapoz meg. „Az egyik, általános módja Isten jelenlétének a valóságokban, a mivolta, mindenhatósága és tényleges jelenvalósága általi (per essentiam, potentiam et praesentiam) jelenlét. így van okként jelen alkotásaiban, melyek jóságának részesei” - olvassuk Szent Tamásnál [48]. Ezen általános jelenlét mellett beszélünk „egy sajátosról, amely lehetséges az értelmes teremtmény javára. Benne jelen lehet Isten miként ismert az ismerőben és mint a szeretett abban, aki szeret. Mivel az ismerés és szeretés révén, az értelmes teremtmény tevékenységében egyesül Istennel (sua operadone attingit ad ipsum Deum), e sajátos mód szerint Istenről nemcsak azt mondjuk, hogy az értelmes teremtményében jelen van, hanem azt is, hogy benne, mint templomában lakozik” [49]. 3. A láthatatlan küldés a megszentelő kegyelem által történik [50]. Ez minősíti át a lelket és ezáltal lesz részese természetfölötti módon a szentháromságos isteni életnek. így lakik „Krisztus hit által szívünkben” [51] és így lesz az emberi lélek bekapcsolva abba a csodálatos szeretetáramba, az Atyából és Fiúból személyes Szere- tetként származó Szentlélekbe. (Nem tudom rövidebben összefoglalni a teológiának ezt a fejezetét. Ha valaki igazán teológussá akar érlelődni, úgy sok termékeny szemlélődés várja a szentháromsági küldések tanulmányozásánál.) 78
