Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 4. szám - Kosztolányi István: Bultmann és tanítása
János evangéliumában szerkesztői elgondolással magyarázza Jézus ünnepi utazásait Jeruzsálembe, mert vagy az anyag elrendezését szolgálják, vagy szibolikus jelentőségük van az ünneppel kapcsolatban [14]. A szamariai asszony történetét kapcsolatba hozza egy buddhista legendával, ahol Buddha kedvenc tanítványa, Ananda, vizet kér egy idegen kasztbeli leánytól. Ez azonban figyelmezteti, hogy tisztátalan lesz a tőle nyújtott víztől. S erre Ananda azt feleli: „Húgom, én nem kasztod és családod felől érdeklődtem; én csak vizet kértem tőled, hogy tudsz-e nekem adni” [15]. Egy másik értelmezése Jn 6, 21-et érinti, ahol Jézus gyorsan partot ér; ezt összeveti Homérosz egyik himnuszával (II 221 skk) és mesemotívumokkal [16]. Lukács említést tesz arról, hogy Jézus halálküzdelménél megjelent az angyal (Lk 22, 43). Az exisztenciális magyarázatnál lehetséges a kérdés, hogy valóságos megjelenéséről van-e szó, vagy pedig az égi vigasztalás jelképes leírása a jelenet. Ugyanez vonatkozik Jézus megkísérlésére. Másképp írják ezt le az egyes evangélisták (Mk I, 12-13; Mt 4, i — 11; Lk 4, 1—13). Valóságos eseménynek kell venni, amint leírja Máté, vagy pedig utólag kitalált, történelmi alapot nélkülöző dramatizált elképzelés, melyben Jézus példát akart adni nekünk a kísértés leküzdésére? Bultmann a mitosztalanítási eljárást főképp az Or Jézus feltámadására alkalmazta. Nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen mit állít, mert homályosan beszél. Erre talán elég lesz, ha erre vonatkozó három megnyilatkozását hozzuk. Ezt kérdezi: „Krisztus feltámadása - hát nem mitikus esemény? Egyáltalában nem történeti esemény, amelyet saját mivoltában kellene érteni. Lehet-e Krisztus feltámadásáról másképp beszélni, mint a kereszt jelentőségének a kifejezéséről? Hát nem azt mondja, hogy Jézus kereszthalálát nem emberi halálként kell felfogni, hanem mint Istennek világot megszabadító ítéletét, mint istenítéletet, amely mint ilyen, erőtlenné teszi a halált? A mondatból hát nem iaz az igazság ugrik elő, hogy a keresztre feszített nem maradt a halálban, hanem hogy feltámadt?” [17] - Bultmann idézete szerint Jézus feltámadása tehát nem história, melynek tanúi voltak, s amelyet bizonyítani lehetne, mint más történeti eseményt. Jézus feltámadása szimbólum, mely kereszthalálának jelentőségére mutat, mely istenítéletként sújtja a halált. Kérdéses marad azonban, hogy az „előugró igazságnak” van-e objektív alapja a feltámadásban. A másik idézet így szól: „Krisztus feltámadásának húsvéti eseménye nem históriai esemény; históriai eseményként csak az első tanítványok húsvéti hite fogható meg. A történész ennek keletkezését bizonyos fokig megfoghatóvá teheti, ha figyelembe veszi a tanítványoknak és Jézusnak egykori személyes kapcsolatát; számukra a húsvéti esemény látomás-élményükre korlátozódik. A keresztények húsvéti hite nincs érdekelve a históriai kérdéseknél; számukra a hit keletkezésének históriai eseménye annyit jelent, mint az első tanítványok számára a feltámadottnak önhirdetése, amely Isten tette, amelyben a kereszt üdvtörténete beteljesedett” [18]. - Ebben a szövegben Bultmann már határozottan állítja, hogy Krisztus feltámadása nem históriai esemény. Históriai eseményként egyedül a tanítványok látomását fogadja el. Nem számít az, hogy Krisztus nem egynek, ihanem többeknek, nemcsak egyeseknek, hanem közösségeknek, sőt tömegnek is megjelent. Krisztus engedte, hogy megtapogassák, megvizsgálják sebeit, evett apostolai előtt. Azért mert magát a feltámadást nem látta senki, mert a feltámadt testnek más tulajdonságai voltak, nem lehetnek a megjelenések históriai igazságok? Ésszerű lehetne-e a hitünk, ha nem lenne alátámasztva az apostolok érzéki tapasztalatával? ök ugyanis Jézust látták, beszélgettek vele, érintették testét s ez az alapja Jézus feltámadásáról szóló tudásuknak. Racionalista állásfoglalásról van szó Bultmannál: a természetfeletti nem hatolhat be a természet zárt világába. A harmadik idézet így hangzik: „Többször és leginkább kritika gyanánt hangoztatják, hogy kerygma-értelmezésem szerint Jézus a kerygmában támadt fel. Elfoga229
