Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 4. szám - Bálint Sándor: A Háromkirályok a régi hazai hagyományban
Én fölkelek a mai nap az Atyának -(- és Fiúnak -j- és Szentlélek Üristennek -j- nevében, akiknek nevében én megkeresztelkedtem. Ezek őrizzék meg az én véremet, testemet, telkemet és életemet, amelyet énnekem maga az Ür Jézus Krisztus, Istennek szent Fia adott. Én áldott akarok lenni a Jézusnak + Máriának -f- és Józsefnek + szent nevében. A szent három királyok: Gáspár Menyhárt -)- és Boldizsár -f- legyenek az én útaimban vezérlőim. Az ég legyen az én oltalmam és a föld az én bátorságom. E bat szent személy legyen mindenkor énvelem, és vezérlőim minden én dolgaimban, hogy énnekem semmi gonosz ne ártson, hanem mindenkor Atyaisten + Fiúisten j- és Szentlélek Úristen + Gáspár -f- Menyhárt Boldizsár + legyetek énvelem minden dolgaimban, utazásaimban és veszteglésemben, akár legyek én vízen, akár földön. Ezek oltalmazzanak meg engemet az ő erős karjukkal: az Atyaistennek ajánlom magamat, a Fiúistennek adom magamat és a Szentlélek Üristennek ajándékozom magamat. Az áldott Szentháromság legyen én fölöttem, Jézus, Mária és József legyenek én előttem, Gáspár, Menyhárt és Boldizsár legyenek hátam mögött most és mindörökké, miglen bemegyek az örökkévaló örömbe és boldogságba, amelyre segéljen engem az Úr Jézus Krisztus. Amen . . . Jézus, Mária és József legyenek én előttem, Gáspár, Menyhárt és Boldizsár legyenek hátam mögött, most és mindörökké. Amen. Nagyon valószínű, hogy e fordításnak tetsző imádság más népeknél, más nyelveken sem ismeretlen, a kérdést azonban kellő előmunkálatok, illetőleg források hiányában nem tudjuk eldönteni. A három szent királyok rózsafüzére Orosz István jászladányi búcsúvezető szentember jámbor leleményének látszik: az olvasó 3 szem és 3 tizedből áll. Hiszekegy, Dicsőség, Miatyánk. Az üdvözlet: Üdvözölünk titeket kisded Jézusnak kedves vendégei, Gáspár, Menyhárt és Boldizsár, ki a királyi palotát elhagyva, messze távolban felkerestétek a kisded Jézust, a betlehemi istállóban felleltétek, aranyat, temjént, mirhát ajándékoztatok neki. Nép: Imádkozzatok értünk bűnösökért Jézusnál, most és halálunk óráján. Amen. Orosz István kéziratából, sajnos, nem tűnik ki, vajon búcsúsok imádkozták-e, hogy zarándokújukat a Háromkirályok is oltalmazzák. Ez azonban föltételezhető. Jellemző patosfai hiedelem szerint azokat, akik egész életükön át megböjtölik az ünnep vigíliáját, haláluk óráján a Háromkirályok nem hagyják el, hanem Jézushoz vezérlik őket. Az ünnep liturgiájának archaikus középkori világát meggyőző erővel idézi a győri Stella, amely egyúttal a román műveltség hazánkban való korai térhódításának is méltó bizonysága. A fiatal magyar kereszténységet Nyugat, főleg Franciaország és a Rajnavidék liturgikus közösségébe kapcsolja ez a Tractus Stellae, azaz csillagjáték, amelyet a XI. század végén Hartvik püspök idejében a győri székesegyházban adtak elő. Ez a műfaj legkeletibb megjelenése Európában. Amíg a nyugati szövegvariánsok a Háromkirályok hódolatát nagymise közben, a papság és hívek felajánló körmenetében jelenítik meg, Győrben sajátos módon hajnalban sor kerül rá: ad matutinum post nonum responsorium fiat tractus stellae. Ezen nemcsak az egyháziak, hanem a világi hívek is biztosan részt vettek. Utána nálunk is nyilvánvalóan hódolat és felajánlás következett. A Tractus Stellae liturgikus szelleme és a nemzeti nyelvű szövegek devocionális világa között átmenetet képviseli minden esetre Janus Pannonius 1450 tájáról származó költeménye: in Epiphaniam, amely Kardos Tibor fejtegetése szerint élőkép, illetőleg bábjáték magyarázatául szolgált. Deákok adták elő rekordálás, vagyis az ünnepről szóló játékos megemlékezés közben, esetleg a királyi asztalnál is. Eredetileg templomi használatra készülhetett, mert hűen ragaszkodik a vízkereszti zsolozsma menetéhez. Mielőtt a játék további történetét, alakulását követnénk, röviden utalnunk kell arra, hogy az ünnepélyes vízkereszti fölvonulás a későbbi századokban is fölbukkan, de most már nem liturgikus megnyilatkozás, hanem inkább ünnepi reprezentáció. 203
