Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - Vas József: Egy százéves vita lezárása
VAS JÓZSEF EGY SZÁZÉVES VITA LEZÁRÁSA A múlt század első felében a francia katolikusok nagy ünnepségeket rendeztek nemzeti szentjük, Szent Márton toursi püspök tiszteletére születésének ezerötszázadik évfordulója alkalmából. De a magyar közvéleményt is élénken foglalkoztatta a kérdés, hol született Szent Márton? A mai Szombathely őse, Claudia Savaria, vagy a Pannonhalma melletti Sabaria Sicca volt-e a püspök születési helye? A kérdés tisztázása heves irodalmi harcot robbantott ki, amely több mint száz esztendeig tartott. Befejezését a második világháború megakadályozta. Ma már azonban pontot tehetünk a végére. A Pannonhalma pártján állók elmélete arra a középkori hagyományra épül, amely szerint Nagy Károly 796 után az avarok felett aratott győzelmének emlékére kápolnát épített a Pannonhegyre hazája nagy szentjének és a keresztény hadak égi pártfogójának, Szent Mártonnak tiszteletére. Ehhez a hagyományhoz a történetíróink közül elsőnek Katona István (1732-1811) keresett bizonyítékokat [1]. Azt állította, hogy a Pannonhegy lábánál volt az ókorban egy Sabaria Sicca nevű helység. Szerinte ott született Szent Márton. Az adatok összegyűjtésére azonban Czinár Mór és Dankó József [2] vállalkozott. Czinárék és követőik [3] a külföldi források közül előszeretettel hivatkoztak Jámbor Lajos frank király (840), Arnulf császár (890), II. Ottó (977), III. Ottó (984) és II. Fülöp (1199) német királyok adományozó, illetőleg megerősítő okleveleire, amelyekben két Sabaria szerepel a salzburgi egyházmegyéhez csatolt pannóniai helységek között: Sabaria civitas ad Rapam (Rabam) és Sabaria Sicca [4]. Megragadta a figyelmüket néhány pápai bulla is (II. Paszkál 1102, III. Sándor 1175, III. Orbán 1187, 111. Ince 1216, IX. Gergely 1232), amelyek felsorolják a győri egyházmegye területén levő, de a bencés apát joghatósága alá tartozó egyházakat, és emlegetnek egy Szent Márton-templomot, amely Sabariá-ban volt Pannonhalma közelében: „In episcopatu Jauriensi ecclesia S. Martini in Sabaria” [5]. Czinárék szerint a hazai kútfőkben is gyakran történik utalás egy Pannonhalma közelében levő Sabariá-ta. Anonymus [6] például azt írja, hogy Sabaria forrása, tehát a helység is, Szent Márton hegye, a mai Pannonhalma mellett volt, amelyet Erdélyi László [7] szerint az Imre-major és Tarján között, Ravazdtól keletre kell keresnünk. A Hartvik-legenda [8] pedig Szent Márton „imahelyéről és apai örökségéről” beszél, amely a szent hegy lábánál terült el. Azt olvassuk benne, hogy amikor a püspök Pannóniában tartózkodott, szívesen időzött itten. Imádkozni fel szokott menni a hegyre, ahová később első szent királyunk monostort épített a tiszteletére. Burkoltan bár, de utal egy második Sabaria létezésére a küszini bencés apátság alapítólevele is, amely szerint az új monostort a pannonhalminak rendelik alá „Szent Márton tisztelete és pártfogása miatt, akinek itteni születésével dicsekszik Pannónia” [9]. Végül úgy látszik, hogy az Albeus-féle oklevél szintén feltételez egy Pannonhalma környékén levő Sabaria-1, mert azt írja, hogy Pannonhalma birtokainak „határa kiterjed egészen Sabariáig, ahol mint mondják, Szent Márton született...” [10]. A Szombathely javára írható bizonyítékokat elsőnek Schoenwisner István (1738- 1818), a város történetírója gyűjtötte össze [11]. Schoenwisner és követői [12] azt hangsúlyozzák, hogy Szent Márton 316 táján született. Születési helyének meghatározásához tehát nem középkori, hanem ókori adatokra van szükség. Ezek pedig 161
