Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 2. szám - FIGYELŐ - Félegyházy József: Könyv az egyház és állam múltbeli jogviszonyáról hazánkban
sem Rómából nem kívánnak kezdeményezni ... Az ún. vegyes ügyek konkordátumon kívül úgyis rendezve vannak; a főkegyúri jog csak szünetel; az iskolaügy törvényileg rendezve van; az adókivetési jogunkat — elvileg — elismerik” (uo). A felekezeti iskolák támogatására az akkori kormányzat messzemenő terheket vállalt, mert Klebelsberg kultuszminiszter szerint: „A nemzet vallás-erkölcsi erőinek ápolása elsősorban történeti egyházaink kezébe van letéve” (125). 1938- ban az államtól segélyezett katolikus iskolák száma 2401, a részükre kiutalt segély 8 767 380 pengő; a gör. kát. iskoláké 379 285; a reformátusoké 3 511 524; az evangélikusoké 950 421; az izraelitáké 258 654 pengő. A természete szerint száraz, tudományos anyagot a szerző kitűnő előadása könnyű olvasmánnyá teszi, mely szinte regényes érdekességbe csap át, amikor a főpapi székek betöltésének jogi vitáit és a gyakorlati kivitelezéseket ismerteti. Filmszerűen pereg le előttünk a hozzánk közel álló, az idősebb nemzedék által megélt időkben ez az egyházpolitikai felső szegmentuma, a püspöki és érseki székek betöltésének fordulatoktól nem mentes eseménysora [2], így jelennek meg érdekes premier plánban Hanauer, Zichy Gyula, Glatt- felder, Prohászka, Vass József, Virág, Shvoy, Serédi, Grősz, Breyer, Tóth T., Czapík, Mészáros János, Lépőid, Dudás Miklós, Madarász, Luttor, Meszlényi Z., Sipos István, Subik, Kriston, Scheffler János, Schiffert Béla, Pétery, Mind- szenty, Hamvas, Kovács Sándor, Ibrá- nyi stb., mint püspök- vagy érsekjelöltek. Különösen nagy volt a vihar Kalocsa, Pécs és főleg Esztergom betöltése körül. A főpap kinevezés kérdésében az eltérő álláspontok — minden jóbarátság ellenére — kezdettől fogva feltűnőek. A Vatikán — Gasparri államtitkár — meggyőződése az, hogy király nemlétében szünetel a főkegyúri jog, s így a betöltés kizárólag a Vatikánra tartozik. A magyar kormányok viszont, az államérdek szempontjából nem közömbös kinevezések eseteiben, a Vatikántól előzetes véleménycserét és az ebből létrejövő megegyezést óhajtanának. A 20-as évek folyamán e diplomáciai mérkőzésekből sorra Gasparri kerül ki győztesen. Szerzőnk előadásában: „A püspöki székek betöltésének kérdése a hosszasan vajúdó diplomáciai tárgyalások útján 1927- ben létrejött ,intesa semplice’-ve 1 látszólag nyugvópontra jut. Gasparri .remekműve’ azonban a Vatikán részére annyi kibúvót enged, hogy már első alkalmazásánál (Serédi prímás kinevezésénél) a kormány minden ellenakciója eleve kudarcra volt ítélve” (343). A 30-as években változás észlelhető, a magyar álláspont mind több megértésre talál. Szerzőnk ennek okát a Vatikán és a magyar kormány közös jobbra tolódásában látja, mi azonban, anélkül, hogy az említett ok tudatalatti hatását mindenestül elvetnénk, inkább az állam- titkárság vezetésében beállott személyi cserére gondolunk. Gasparri hatalmibb beállítottságát Pacelli szelídebb eljárásmódja váltotta fel, aki személyileg több megértést hordozott magában Magyar- ország iránt, mint elődje. Kezdő soraimban utaltam a VI. Pál pápától meghirdetett dialógusra. Nos, Csizmadia professzor okos könyve egyik szép példája a túlsó oldalról jövő jó párbeszédnek. A szerző marxista kiindulópontról tesz fel vallató kérdéseket: Milyen is volt a múltban a magát keresztény irányzatúnak valló magyar államiságon belül az egyházak és az állam viszonya? A ténybeli regisztráláson túl nem hiányzik annak kiértékelése sem, hogy mi volt a jóviszonynak nemcsak áldása, hanem hátránya is. Szerző válaszait a 45 előtti és utáni vonatkozó irodalom imponáló ismeretében, kifogástalan módszerrel és objektivitással adja meg, s nyújt keresztényeknek és marxistáknak hasznos, igen gazdag és szolidan igazolt ismeretanyagot. Igen jó áttekintéshez segítenek a Függelék táblázatai az egyházak és intézményeik anyagi állapotáról, illetve az állami támogatások mértékéről. Az értékes mű értékgyarapodását még fokozta volna egy jól megszerkesztett tárgymutató. JEGYZETEK 1. Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszak- ban. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. — 442 lap. — 2. L. ezekről bővebben Szigeti E.: Állam és egyház a két világháború között c. cikkét, Vigilia, 1968. Január. FÉLEGYHÁZY JÓZSEF 127
