Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)

1967 / 1. szám - Pfeifer János: VI. Pál pápa körlevele a népek fejlődéséről

bölcs és merész gondolatai a közvéleményt elektromosították. Nem az egyház hagyományos szociális tanításának folytatása, hanem egy új re- veláció. Az enciklika bölcsessége és értéke a mai katolikus gondolkodás teremtő vívmányainak elismerésében van. „Az egyház autoratatív felfogása és a szocialista rendszer elvei közti ellentmondások lassan eltűnőben vannak.” A körlevél az Egyház jelenléte a világban.

A keletnémet „Begegnung” szerint VI. Pál pápa elődeinek néhány kijelentését hatályon kívül helyezte és társadalmi kérdésekben forradalmi úton jár. Állást foglal néhány nyugatnémet lappal szemben, melyek az enciklikát egyoldalúnak, nem egészen meggondolnak, éretlennek, valóságidegennek tartják. Elítéli azt is, hogy egyes nyugatnémet körök kifogásolják, hogy a német befolyás nem érvényesült az enciklika megszületésénél. A keletnémet Szocialista Egységpárt tudományos folyóirata (Einheit) jóindulató kritikával pozitíve értékeli.

A „Paulus Gesellschaft” marianské-laznéi értekezletén (1967) az enciklikát a marxisták állandóan idézték. Gruppi kiemelte, hogy „megítélése szerint az enciklikában a fő vádlott már nem a kommunizmus és a szocializmus, hanem — ha bizonyos mértéktartással is — a kapitalizmus, a kolonializmus és az a liberális szemlélet, amely ideológiailag igazolja a kapitalizmust” (Vigilia).

A magyar katolikus sajtó pozitív magatartása ismeretes. Hasonlóképpen jóindulatúnak és pozitívnak nevezhetjük bizonyos kritikai megjegyzések mellett a marxista irodalmat is. A „Világosságiban és a „Népszabadságában Tarján Imre foglalkozik az enciklikával: „A pápa a Populorum Progressióval, mely a liberális kapitalizmus bírálatát tartalmazza s a gazdaságilag elmaradott népek: az úgynevezett harmadik világ problémáinak megoldására keres és javasol — ha nem is konkrét s racionális — megoldásokat, lépést tesz afelé, hogy az egyház megtalálja helyét a modern világban.” Megjegyzéseivel nem akarja tagadásba venni az enciklika erejét, mely már első szavaiban is programként hordja a progression Nem akarja lekicsinyelni a körlevelet, sőt előremutató lépésnek tekinti. Számos tekintetben új bizonyítékot lát benne, hogy a katolikusok és a marxisták között sok létfontosságú kérdésben érintkezési felületek vannak. A „Magyar Nemzet” szerint — Zala Tamás — „első olvasásra is érződik az enciklikán szerzőjének vagy szerzőinek életközelsége és francia hatásra valló felvilágosult felfogása. A „Magyarország” elismeri, az enciklika béke ügyét szolgálja: „Kétségtelen, hogy ennek az éncikli- kának hanghordozása drámaibb és élesebben megmutatkozik az az irányzat, hogy a feszültség enyhítésére törekszik a szocialista országokkal szemben. Feltűnő az is, hogy az enciklika lemond a kommunistaellenes kitételekről.”

Az enciklika érdeme

A Populorum progressio enciklika összhangban áll János pápa szociális elgondolásaival és terveivel. A II Vatikáni Zsinat szellemi öröksége és folytatása. Az egyház igazi találkozása a világgal. A modern kor szemüvegén nézi a tennivalókat. Üj színezetet és más hangsúlyt ad az egyház szociális tanításának. Revízió alá veszi az egyes tételeket: az ember és a világ, magántulajdon, államosítás, használati jog, jövedelemelosztás, főről