Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - FIGYELŐ - Majsay Mór: A betegek kenete egy első századbeli lemezen
Miután E. Testa átírta és lefordította a szövegeket, kitűnt, hogy e lemezen a betegek kenetének zsidó-keresztény szertartásáról van szó, amelyet ifj. Szt. Jakab apostol levelében (1, 14—16) ajánl. Tehát az ezüstlemez a jeruzsálemi egyház legrégibb rituáléját mutatja be nekünk, még pedig úgy, ahogyan ezt a rituálét Szt. Jakab apostol levelének megfelelően már az első században használták a jeruzsálemi püspökség környékbeli plébániáin. Az ezüstlemez szerzője bizonyos Datenazan pap (kohen) volt. E. Testa kutatásairól 1963-ban számolt be a „La Terra Santa Gerusalemme” márciusi számában (pp. 70—74.). A cikk nagy visszhangot váltott ki. Irt róla a „L'Össervatore Romano”, azonkívül több katolikus és protestáns szaklap. Bejelentését a tudósok kétkedve fogadták, sőt egyesek ironikusan is. Erre ő három évig tanulmányozta a kérdést. Alapos és tudományos kutatásainak eredménye ez a mű: L’Huile de la Fői. L’Onction des malades sur une lamelle du 1er siede. Jerusalem, 1967. Ez a 135 oldalas könyv tárgyalja az ezüstlemez írásának archeológiái és paA „Dominus flevit” (1953—1955), Qumran, Palmyra, Befragé, Murabbat írásait ismerve, J. T. Milik a lemez vegyes írását joggal közbensőnek tekinti, és az mondható „kalligrafikusnak” vagy még inkább nótáriusi vagy kancellaris- ta írásnak. P. Testa megokolja, miért készítette el könyvében másképp a fordítást, mint 1963-ban. A 7. a. sor alapján arra következtet, hogy már nem áll a jeruzsálemi templom, és vele együtt megszűntek az Ószövetség véres áldozatai. A 14. c. és 15. sorokból szerinte az látszik, hogy a Messiás már eljött, hogy gyakorolja igazságosztó szerepét büntető eljövetelével. Kérdés: itt céloz-e arra, hogy Titusz által elpusztult Jeruzsá1. Ezt a beteget megkenték a hit olajával. 2—4. Quriel okozta vesztét. Ez a rossz angyal megesküdött, miközben gödörbe lökte: „Istenre! Eléggé meredekké nemde én tettem azt, hogy te emlékezzél erre a bukásra?” 5—7. Számoltak azzal, hogy szerencsétlen testvérünk hamarosan meghal. Isten szolgája megérkezik, hogy megleografiai elemzését (1. fej.), átírását, fordítását és filológiai exegézisét (2. fej.); kimutatja, hogy az ezüstlemez nem amulett (3. fej.). Majd elemzi kapcsolatát Szt. Jakab apostol leveléhez, és ebből azt következteti, hogy a két okmány közös forrásból ered; ez a forrás a betegek szentsége, amelyet Jézus rendelése alapján már évtizedek óta fölvesznek a keresztények (4. fej.). Az ötödik fejezet 13 pontban a kapcsolatos kérdésekről szól; a hatodik fejezet pedig az Ösegyház „gyógyítóiról” és a kenetszentségről ad szakszerű felvilágosításokat. összefoglalásában (116—117. old.) újból leszögezi, hogy ez a lemez semmiképpen se mondható amulettnek és semmi köze azokhoz a babonás és mágikus dolgokhoz, amelyekkel elhárítani vagy meggyógyítani szerették volna a betegségeket. A szertartásban Szt. Jakab szerint megvan mindaz, ami a szentséget alkotja: az anyag, az alak, a kiszolgáltató pap, hatása a testre és a lélekre, sőt a kérdezések is. Az se kétes, hogy a beteg és a lemez szerzője zsidó-keresztény volt. Értékes a 4 függelék is, meg az elemző index is. lem? Talán azt is jelenti, hogy a lázadókat már likvidálják, vagy majd szenvednek? Ezzel kapcsolatban B. Bagatti megjegyzi: A lemez jelzi a meghintés eredményeit: a beteg meggyógyult, a megpróbáltatás enyhült, a vétségek bocsánatot nyertek és az ellenségeket megszüntette a „Vessző”, vagyis Jézus a Messiás, aki eljő, hogy megítélje a gazdagokat (íz. 11, 4). B. Bagatti is elismeri, hogy az őskereszténység idejében voltak, akik betegeket gyógyítottak vagy ördögöket űztek, de ez a lemez beszél a bűnök megbocsátásáról is. Így nem lehet csak egyszerű gyógyításnak nevezni. (B. Bagatti Ofm: L’Église de la Circoncision. Jérusalem, 1965, pp. 214—216.) kenje. Az Egyház nevében jön 6, mert ezt az utasítást kapta: „Menj, segíts ezen a haldokló keresztényen. Vizsgáld meg vele lelkiismeretét és gyóntasd meg az Ür Nevében. Te hintsd meg őt aztán szent olajommal, anélkül természetesen, hogy igénybe vennéd a már megszűnt Ószövetség áldozóit.” 8—12a. Ügy is történt és közben számítottak a mi Urunk Jézus Krisztus ér124 Archeológiai és paleográfiai elemzés Szabad fordítás a következő:
