Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
a pécsi egyetem létének nemcsak V. Orbán közvetlen utódja, XI. Gergely alatt van nyoma a pápai ügyiratokban, hanem a pápaságnak rendkívül zavaros, egyházszakadásos idejéről, IX. Bonifác (1389—1404) alatt is, mint fentebb láttuk. 1400-ből kettő, 1402-ből egy Bonifác-féle adatunk van, mely utóbbi a végső konkrét említést tartalmazza a még létező egyetemmel kapcsolatban. Utána hosszú hallgatás. S ami ezt követi, már az egyetem régtől való megszűnéséről szól. — Mátyás király 1465. május 19-ről kelt pápai folyamodványában (supplicatio) azon a címen kéri a pozsonyi egyetem felállításának pápai jóváhagyását, hogy Magyarország, bár gazdag és nagy kiterjedésű ország, nincs egyeteme.71 A királyi levélből a pécsi egyetem régi megszűnésére abból lehet következtetni, hogy annak már emléke is elmosódott a közvéleményben, különben Mátyásnak legalább meg kellett volna indokolnia, hogy miért nem a korábbi helyen újítja fel az egyetemet. Vegyük még hozzá, hogy a királyi folyamodványt vivő nagyszámú és fényes követség vezetője Janus Pannonius, Pécs akkori püspöke volt, aki bizonyára kitér ezt a székhelyét mellőző megbízatás elől, ha annak emléke még közeli s legalább némi remény mutatkozik életrekeltéséhez. Mi úgy látjuk — amire az eddigi kutatók nem figyeltek fel —, hogy a pécsi egyetem megszűntét a konstanci zsinat összeülte, 1414 előtt, biztosra kell vennünk. Különben nem maradhatott volna el arról az óbudai mellett a pécsi egyetem küldöttsége sem, erről a sok tekintetben „univer- sitások zsinatáról”, amelyre különben Magyarország nemzetközi súlyát meghaladóan — a legnagyobb számban az egész történelem folyamán — küldte el több száz főből álló képviseletét. Elképzelhető-e, hogy hiányzott volna róla az első pápai alapítású magyar egyetem, ha akkor még fennáll? — Ezek alapján arra a döntésre jutunk, hogy a pécsi egyetemnek az 1400—1410 közötti években kellett megszűnnie. Ha Nagy Lajos király terve, hogy Magyarországnak maradandó egyetemet adjon Pécsett, csak rövid időre valósult is meg; a hazai „notarius mesterség” jogelméleti színvonalának emelése is éppen csak elkezdődhetett, és a „jus scriptum” magasabb elmélete helyett a magyarországi consuetudo gyakorlati elsajátítására épült a hazai jogszolgáltatás továbbra is;72 s így csak rövid ideig volt Pécs egyeteme „a középkori magyar jogtudomány virágoskertje”:73 „hatása így is felmérhetetlen a nagyobb igényű műveltség megszerzésének megkönnyítése miatt”.74 Nem vitás, hogy Nagy Lajos pécsi egyeteme a magyar kultúrhistóriá- hoz érdemes fejezettel járult hozzá. Jegyzetek 1 A jelenlegi Pécsi Egyetem tudományos értékű kiadvánnyal újította fel Pécs város egykori egyetemének jubiláris emlékét. A kiadvány címe: A pécsi egyetem történetéből (Jubileumi kiadványok), Pécs, 1967. 285 lap. Szerkesztője: Csizmadia Andor, a jogi kar 1966—67. évi dékánja. A tanulmányok hazai írói: Mezey László, FŰgedi Erik, Csizmadia Andor, Kardos Tibor, Petrovich Ede, Bónis György, Lengyel Alfréd. A külföldiek közül Adam Vetulani krakkói és Frantisek Kavka prágai egyetemi tanárok, ami a tanulmánykötetnek nemzetközi jelleget kölcsönöz. Tanulmányunk már készen volt, amikor a kiadvány megjelent, de eredményeit még értékesíteni tudtuk. 2 Gutheil Jenő: Veszprém Árpád-kori jogi főiskolája — az első magyar egyetem. Vigilia, 1961. 459—468. 103
