Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
kedvezőbb megítélésében sokat nyomott a latban ÍV. Károly császár tekintélye, pápahű magatartása, különösen ha gondolunk elődje, Bajor Lajos évtizedekig tartó pápaellenes küzdelmeire. Méltányosnak is látszott, hogy a Párizst mintaképül választó első német egyetem ne nélkülözze a teológiát. A krakkói egyetemnél e javalló szempontok már elesnek; másrészt míg Nagy Kázmér a pogány litvánok missziózásában nem törte magát, a keleti ortodoxoknak meg éppen kedvezett: igazhitűsége a kúriában gyanút ébresztett. Végül Kázmér egyetemállítását Krakkó püspöke ellenezte. A pápa legalább annyiban respektálta ezt a püspöki álláspontot, hogy teológiai fakultást nem engedélyezett. — S amikor Bécsre került a sor, a pápa nem kivételezhetett, nehogy eljárása diszkriminációnak tűnjék Krakkó felé. — Pécsnél pedig már két precedens szorította következetességre V. Orbánt.11 Azt se feledjük, hogy más és más pápa (Kelemen és Orbán) intézkedéséről van szó, nem csoda, hogy más döntésre indította őket saját látásmódjuk!12 Még abban is egyezett a 3 testvéregyetem sorsa, hogy indulásuk egyiküknek sem könnyű. A bécsi egyetem alapítójának, Rudolfnak gyorsan bekövetkezett (1365) halála után műve sorvadni kezdett, és csak 1377-től virágzott fel újra, amikor Heinrich Langenstein vezetésével Párizsból (a szakadás miatt) több tanár átjött Bécsbe. — A krakkói egyetem is 1370- ben megszűnt, s csak évek múlva éledt újjá. — A pécsi egyetem sorsa is — mint alább látjuk — hamarosan betelt.13 A magyar egyetem létrejötte Amióta Nagy Lajos a prágai egyetem példájából meggyőződött, hogy ilyen intézmény nemcsak azok klasszikus tájain tenyészhet: lelkében ott hordta egy magyar egyetem felállításának tervét, csak egyelőre a nápolyi bonyodalmak akadályozták a kivitelben. Amint Prága mellé újabb két egyetem sorakozott, Krakkóé és Bécsé, maga sem várhatott tovább. Bécs egyetemén, számarány szerint, a negyedik csoport (majd nemsokára a harmadik) a Natio Hungarica volt. Ilyen élénk tanulnivágyás láttára cselekednie kellett. A cseh Luxemburgi, az osztrák Habsburg és a lengyel Piastok uralkodóháza mellett — úgy vélte — nem maradhat el a kulturális versenyben a magyar Anjouk francia eredetére büszke háza sem.14 A politikai helyzet is cselekvésre sarkallta. 1361—64 között háborús viszályban állt ÍV. Károly császárral, akinek prágai egyetemét szintén látogatták magyarok; az innen adódó szellemi függést is meg kellett szüntetni. Az az újabb szempont is méltánylást érdemel, hogy mivel III. Ince pápa megtiltotta a magyar hiteleshelyeken papoknak, diákonusoknak, sőt szubdiákonusoknak a ,,notarius’-i munkakör ellátását, ez a funkció világi személyzetre hárult. És e ponton találkozott a pécsi egyetem alapítási törekvése és a hazai „notariorum ordo” magasabb jogi kiképzésének szükséglete.15 Pécsnek egyetemi székhelyül való kiválasztása a király dél felé irányuló hivatásának felismerésén kívül, különösen kettős okból történt. Ez a város kezdettől fogva fontos szerepet töltött be a magyar tanügy történetében. Bírjuk Szent István korából, a pécsi püspökség alapításának legelejéről Fulbertus chartres-i püspök levelét, melyben tudósítja Pécs első püspökét, az ugyancsak francia származású Bonipertet (1009—36), hogy megküldte követe, Hilduin útján az iskolai célokra kért Priscianus-féle 95
