Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367
Franciaországban Montpellier egyetemei, e két utóbbi orvosi fakultásával tűnt ki. A 13·—14. században szinte gombamódra nőnek ki az egyetemek Itáliában, Francia- és Spanyolország talaján.7 Közép-Európába későn érkezett meg az egyetemállitás lendülete, nemcsak Ausztriába, Cseh-, Lengyel- és Magyarországba, hanem a hatalmi szerepben élenjáró középkori császári Németországba is. Sőt az első német egyetemet is az akkor perszonális unióban levő Csehország fővárosában, Prágában alapítja 1348-ban IV. Károly cseh király és német-római császár, ifjúkorában maga is a párizsi egyetem tanulója, érthető, hogy prágai egyeteméhez Párizst vette mintául. Az ütem ezután meggyorsult. 1364-ben Nagy Kázmér lengyel király Krakkóban, 1365-ben Habsburgi IV. Rudolf Bécsben, 1367-ben Nagy Lajos Pécsett, 1389-ben Zsigmond Óbudán alapít egyetemet.8 Három középeurópai testvéregyetem Érdemes munkát végzett Vetulani krakkói professzor, amikor szinopszisban vizsgálta az általa „testvéregyetemek”-nek nevezett 3 egyetem: a krakkói, bécsi és pécsinek kulturális, politikai és társadalmi hátterét. Megtudjuk, hogy mennyire azonos indítékok, igények, előkészületek és kísérő jelenségek között jöttek létre. Nagy Kázmér a krakkói egyetemet az északitáliaiak mintájára akarta megszervezni; az előkészületeket már 1351-ben megkezdte: megbízottat küldött Itáliába, a páduai és bolognai egyetemek szervezetének tanulmányozására. — IV. Rudolf fordítva: rokonát, Szász Albertet (Albert von Rickmesdorf von Helmsädt), párizsi professzort és rektort hívta meg Bécsbe, hogy legyen segítségére az egyetem megszervezésében. Ez a kérésnek 1364-ben eleget is tett. — A mi Nagy Lajosunk egyetemalapító elgondolásainak első nyomai 1360-ra nyúlnak vissza, amikor a szervezés megkezdésére meghívót küldött — bár eredménytelenül — Carrara páduai herceg követítésével az ottani egyetem professzorának, Bartolommeo Piacentininek.9 Azonos elem továbbá a 3 egyetem alapításában, hogy a királyi alapító levelek — eltérően más egyetemekétől — megelőzték a pápai megerősítést. Magyarázatul szolgál itt V. Orbán pápa jogászi gondolkodása; előbb pontosan tudni akarta, mi az, amihez pápai konfirmációját adja. — Devalváló értékűnek tekintették egyes kutatók a római kúria részéről, hogy egy etem jóváhagyó bullái — e 3 egyetem esetében — csaknem azonosak, tehát a nagy kultúrügyet kuriális sablon szerint kezelték. Ezen azonban nem csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy a pápai hivatalok is — más világi kancelláriák szerint — az ügyiratok kiállításában formulárék szerint dolgoztak. És misem természetesebb, minthogy 3 lényegében, földrajzi elhelyezkedésükben és körülményeikben hasonló intézmény megerősítésére már jogászilag bevált, precíz válasz adassék. Fogjuk azonban majd látni, hogy a kúria szinte aggályosán elemezte az alapító okiratokat, és a pápai megerősítések ennek megfelelő eltéréseket is tartalmaznak. A szoros tartalmi rokonságot már felfedezte Békefi Rémig, s négyes oszlopban, párhuzamos összehasonlításban publikálta a négy közép-európai egyetem (Prága, Krakkó, Bécs, Pécs) pápai megerősítő bulláit.10 Sok fejtörést okoz a kutatóknak, hogy míg a 3 testvér egy etem közvetlen elődje, a prágai, majd követőjük, a heidelbergi (1385) állíthatott teológiai fakultást — e 3 egyetemtől miért vonták meg? Ügy véljük, Prága 94
