Szolgálat 88. (1990)

Élet a plébánián - Eszes Éva: Az óvodások pszichológiája és hitoktatása

tudja szemlélni a kis csigát, a fűszálon hintázó katicabogarat, a hálóját szövögető pókot, a fecskék cikázását - szívében öröm és béke van. Milyen könnyen születhetik meg benne a hála a Teremtő iránt! De kell kérdeznie, s nekünk rá kell vezetnünk őt válaszunkkal az igazságra.

Találkozik a szenvedés, a betegség, a halál problémájával. Megtapasztalja a rosszat, a nehezet, a keresztet. Megtapasztalja, hogy bár mindent szeretne látni, tudni, hallani, megtenni, mégsem lehet. Feszültségeket hordoz önmagában is. Vágyai szárnyán nagyon messzire jut, s a valóság, úgy érzi, behatárolja, korlátozza. Beteg lesz ő maga vagy valaki kedves hozzátartozója, s megszületik benne a kérdés, neheztelve és nyugtalanítóan: Ha van Isten, és ha Isten jó, miért engedi meg a betegséget, a szenvedést? (Hány felnőtt kérdezése rekedt meg ezen a szinten!) Segíteni kell e tény feldolgozásában a gyereknek: Isten végtelenül jó és végtelenül irgalmas, és akkor is szeret, ha beteg vagy, ha fáj valamid. A jó Isten azért engedi meg a betegséget, a szenvedést, mert abból is tud nagyobb jót kihozni. Például megtanulsz hálát adni azért, hogy egészséges vagy; megtanulsz figyelmes lenni azokhoz, akik szenvednek; stb.

A gyermek találkozik a halállal - esetleg épp az egyik szülő elvesztése során, akit fiatalon ragadt el a halálos betegség, vagy közúti baleset áldozata lett. Itt valóságosan szembekerül a halál, az elszakadás tényével. De találkozhat temetőlátogatás során is ezzel a kérdéssel. Egyedül a hit titka, a föltámadás, a mennyország reménye az, ami ezen a testet-lelket megrázó tényen át tudja segíteni a csöpp gyermeket. Megnyugszik, ha megtudja, hogy akit szeretett és elveszített (szülő vagy nagyszülő), már a jó Istennél van, a mennyországba költözött. Lelkében, imájában kialakulhat az élő kapcsolat a szentek közösségével.

Foglalkoztatja az angyalok kérdése. Milyenek, hol vannak? Hogy tud rá vigyázni az őrzőangyal, mikor nem érzi, nem tapasztalja, nem látja, és amikor ő maga sem képes vigyázni magára?

Találkozik a bűnnel, a gonoszsággal. Bőrén tapasztalja esetleg a családi veszekedést. Megtörténhet, hogy kusza, rendezetlen családi háttérrel bír, mint ma a nagyon sok gyerek (válás, csonka család stb.). Érzi, tapasztalja, éli a szomorú tényt: akikről azt hitte eddig, hogy érte vannak, érte élnek, hogy a szemük fénye, hogy szeretik, azok most elárulják, már nem szeretik. Egészen megrendül, meginog. Kiszakad belőle a kérdés: Miért akarja, miért engedi meg ezt a jó Isten? Kérdése már a megváltás titkára sejt rá, már a Jézussal való találkozást készíti elő. Segíteni kell, hogy valóban

67