Szolgálat 87. (1990)

Levelesládánkból - Levelek Magyarországról

szó, amelyért a szerkesztő' felelős. A könyvismertetés szerzője kért és kapott információkat Pálffy Sándor Bécsben élő özvegyétől is.)

Kilenc hónapig Svájcban hallgattam teológiát, mindössze húsz napja vagyok újra itthon, rengeteg folyóirat és lap vár elolvasásra. Nagyon szeretem az Önök lapját is, mert hangneme katolikus, ökumenikus; új információkat, híreket, egyházi és világi ismeretet, hitünk elmélyítését éppen úgy nyertem belőle, mint a közvetlen lelkészi munkához gyakorlati jellegű segítséget. Örülök annak, hogy írásaikkal előkészítették a hazai egyházi, minden egyházra serkentőleg ható belső megújulást is, hogy bátran mertek keresztény kritikát és ajánlásokat is hozni. Azok számára, akik már kezdték magú kát abnormálisnak érezni másfajta gondolataik miatt, ez "életmentő segítségnek" bizonyult. - Evangélikus Ielkésznő, 1990. VIII. 22.

Ez évfebruáíjában egy ismerősömet megkértem, mondja le nevemben a folyóiratot, mert nem tudom az intenciókat fizetni. Ennek ellenére nagy örömömre a folyó év eddigi számait megkaptam. Hálás köszönet érte! Ha lehetséges, kérem ajándékba a további számokat is. Jelenleg én is és féljem is betegállományban vagyunk, és kiskorú gyermekünkről is gondoskodnunk kell, ami rendkívül nehéz a mai magyar körülmények között. Nagyon szeretem a Szolgálat írásait; nagy betegségünkben és nehéz körülményeink között ez tartja bennünk a lelket. -1990. VIII. 27.

Falun születtem, plébánosom jól felkészített a hitben. Tanulmányaim után a város vonzóereje rám is hatással volt, így kerültem ebbe a nagy ipari központba. A Szolgálat a szüleim címére érkezett, s otthon jártamkor jutottam hozzá a frissebb példányokhoz. 1985 tavaszán házasodtam, feleségem tanítónő. Jelenleg három gyermekünk van: Kristóf 4 éves, Júlia 3 éves, Gyula pedig most 5 hónapos. Én az iparban dolgozom, feleségem pedig a gyermekekkel otthon van (gyes). Itt a városban már esküvőm előtt bekapcsolódtam a hitoktatásba, később feleségem is; bérmálkozó korúak felkészítésében segédkezünk, a felnövekvőket pedig tovább visszük már 3 év óta. A Szolgálat sokat segít bennünket a felkészülésben. Van egy házasokból álló régi összejárós csoportunk, ahol Ószövetséggel és civil témákkal (pszichológia, gyermeknevelés, történelem, grafológia stb.) foglalkozunk. Életkorunkról még nem írtam, de levelünkből talán kitűnik, hogy fiatalok vagyunk: feleségem 25 éves, jómagam pedig 30 vagyok. -1990. VIII. 28.

Közlöm, hogy volt pedagógus társam, és most már félje is, eltávoztak az élők sorából. A Szolgálat című lapot, míg éltek, néha olvasásra átadták nekem is. Ezért nagyon hálás voltam, mert nagy lelki élményt és segítséget jelentett életemben. A lapot a mellékletekkel együtt teljesen nem ajándékozták el. Egyszer megjelent a "Szentek élete" c. könyv, szerettem volna azt is olvasni, de nem adták ide. Az örökösöktől is kértem, de azt válaszolták, hogy nem találták a hagyatékban. Most tisztelettel arra kérem Önöket, hogy a jövőben, ha lehetséges lenne, az én címemre küldjék a lapot és a könyvmelléklctct. A kiadványokat anyagilag támogatom intenciókkal. -1990. IX. 2.

93