Szolgálat 87. (1990)
Az egyház szava - Néhány szempont a keresztény elmélkedésről
méletre való újszerű nevelésnél eddigi örökségünket azáltal, hogy beleépítjük azt is, ami eddig idegen volt tőle? 3. Ha ezekre a kérdésekre felelni akarunk, legalább nagy vonalakban, meg kell fontolnunk, mi is a keresztény ima belső természete. Csak azután vizsgálhatjuk meg, hogy gazdagítható-e, és milyen mértékben, a más vallásokban és kultúrákban kialakult meditációs módszerekkel... A keresztény imát mindig a keresztény hit rendszere határozza meg, amelyben magára az Istenre és az emberre vonatkozó igazság ragyog fel. Ezért az ima, szorosan véve, mindig egy személyes, bensőséges és mély párbeszéd Isten és az ember között. Kifejezi a megváltott teremtmények közösségét a háromságos Isten benső életével. Ehhez a közösséghez . . . hozzátartozik megtérő magatartása: kilépni az "én"-ből az isteni "Te" felé. A keresztény ima tehát egyidejűleg hitelesen személyes és közösségi. Visszautasítja a személytelen vagy az énre összpontosított technikákat, amelyek olyan automatizmusokat hozhatnak létre, hogy az imádkozó egy intimista spiritualizmus (a szubjektív érzésekre szűkített lelkiségi felfogás) rabjává válik, amely képtelen szabadon megnyílni a transzcendens Isten felé. Az Egyházban az új elmélkedési módszerek jogos keresésénél figyelembe kell venni, hogy a hitelesen keresztény ima lényegénél fogva két szabadság, a végtelen isteni és a véges emberi szabadság találkozása. II. A keresztény ima a kinyilatkoztatás fényében 4. Maga a Biblia megtanít arra, hogyan imádkozzék az az ember, aki elfogadja a bibliai kinyilatkoztatást. Az Ószövetségben gyönyörű imagyűjteményt találunk, amely a századok folyamán eleven maradt Jézus Krisztus Egyházában, és hivatalos imájának alapjává vált: a zsoltárok könyve... 5. Az Újszövetségben, hála Jézus Krisztus szavainak, tetteinek és feltámadásának, a hit felismeri Jézusban Isten végső önkinyilatkoztatását, a megtestesült Igét, aki szeretetének legbensőbb mélységeit tárja föl. A Szentlélek vezet be ezekbe az isteni mélységekbe; ő ugyanis, aki a hívők szívébe küldetett, "mindent átlát, még Isten mélységeit is" (lKor 2,10)... Az Újszövetség szerzői a Szentlélek által megvilágosított szemléletben tudatosan mindig arról beszéltek, hogy Isten kinyilatkoztatta magát Krisztusban. A szinoptikus evangéliumok egy mélyebb, húsvét után szerzett megértésnek alapján közlik Jézus Krisztus tetteit és szavait, amelyeket az apostolok láttak és hallottak;... Pál, akinek Jézus isteni méltóságában jelent 70
