Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: A kétségbeesett remény prófétája

nem létezik túlvilág. Iludainnak, aki azzal vádolja, hogy földi élet megveté­sében telik kedve, hogy e világot siralomvölgynek tartja, így válaszol: ’A halál megszállottsága az élet teljességéből származik; mivel érezzük, hogy az élet túlmutat rajtunk, azért akarjuk azt mérhetetlenül. A gyengék ragasz­kodnak (ehhez) az élethez. Hangsúlyoznom kell az embereknek egy másik személyes élet hitét. Mivel annyira szeretem az életet, azért tartom elvesz­tését a legnagyobb rossznak. Azok, akik napról napra élvezik az életet, anélkül, hogy törődnének vele, hogy elveszítik-e azt vagy sem, azok igazában nem szeretik.’ - És pascali csengésű szavakkal hozzáfűzi: ’Végeredmény­ben az érzékiek szomorúbbak, mint a misztikusok. Megelégedetten élek a misztikusokkal.’" (M 125; itt a további hivatkozások.) 5. A költő Unamuno Krisztusa A La Civiltá Cattolica jezsuita irodalomkritikusa, Ferdinando Castelli 1984-ben két tanulmányt közölt (III, 477-491; IV, 237-250), amelyekben erre a kérdésre keresett választ: Kicsoda Jézus Krisztus Unamuno számá­ra? Castelli a Diario elemzése után erre a következtetésre jutott: ha az 1897- es vallásos krízis nem is vezette el az írót a teljes, végleges megtéréshez, mindenképpen Krisztus mellé állította, akihez szenvedélyes reménnyel és szeretettel, hinni akarással ragaszkodott. 1913-tól (ez a Tragikus életérzés dátuma) 1920-ig megírta Velásquez Krisztusa nagy költeményét (1920-ban tette közzé), amely lelke legmélyét, életérzését legszebben kifejezi. Castelli szerint ez a költemény nemcsak Unamuno művének, hanem az utolsó 300 év spanyol költészetének legszebb képviselője. A poéma 2538 - tizenegyszótagos - verssorból áll, négy egyenlőtlen részre oszlik. Krisztusról szóló költői elmélkedés, számos bibliai utalással (a Zsoltárok és az Énekek Éneke szimbolizmusával), a sok százados keresz­tény jámborság lírai áttételeivel. "Költői és realista krisztológia", biblikus, keresztény és spanyol alkotás, ahogy a költő maga jellemezte. A "spanyol Krisztust" énekelte meg. Most Castelli elemzése nyomán némi ízelítőt adunk ebből a csodálatos poémából. Velásquez Krisztusát (El Cristo de Velásquez) Diego Velásquez "El Cristo" c. festménye ihlette, amely a madridi Pradóban látható. A termé­szetesnél kicsit nagyobb kép mély drámaiságával szinte megrendíti a nézőt. Nem annyira a halál ábrázolásának realizmusa indít meg, hanem a sötét háttér tágasságából kiváló Krisztus-test: az őt körülvevő sötétségek mintha eltávolodnának, hogy magára hagyják a Megváltó kereszten függő testét ­66

Next

/
Thumbnails
Contents