Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Mészáros István: Egyháztörténet és mai vallásos élet

időszakra s az 1950-es, 1960-as évek hazai egyháztörténeti eseményeire vonatkozóan csakis a marxista torzító értelmezések népszerűsítő visszhangozása volt lehetséges a katolikus egyházi lapokban is. Ezek kritikájáról természetesen szó sem lehetett.

S ami az egyik legkeservesebb tény (amely ugyanakkor jól szimbolizálj a- reprezentálja az egész korabeli hazai egyháztörténetírást): Mindszenty József bíboros hősies lelkipásztori helytállásáról, hívei és az össze s magyar állampolgár érdekében végzett példamutató papi-prímási szolgálatáról objektív tudományos tárgyilagossággal megírt könyv vagy tanulmány nem jelent meg hazai kiadásban Magyarországon, egészen 1989 tavaszáig. Minden hazai fiatal az iskolai történelemkönyvek róla megfogalmazott hazug frázisait tanulta meg, s ezt sulykolták a tömegkommunikáció adásai is. S a róla terjesztett rágalmak mélyen megültek a katolikus családokban, a félelem még nevének említését is visszafojtotta. A vele szemben ördögi stratégiával szított ellenszenv nem csupán az Egyházzal ellenséges és vallásilag közömbös közvéleményben nyert hitelt, hanem a katolikus hívők, sőt még a papok körében is.

De ugyanez volt a helyzet ezeknek a közelmúlt évtizedeinek a teljes magyar egyháztörténetével is, sokak számára még személyesen átélt, megszenvedett közelmúltjával; semmi lehetőség nem volt arra, illetve minden feltétele hiányzott annak, hogy tárgyilagos és hű képet kapjanak róla a katolikus hívek, fiatalok és felnőttek. S ez nem csupán korunk hazai egyházában és civil társadalmi életében való eligazodásukat zavarta meg, de hitük számára is komoly veszélyeket jelentett, a közömbösség vagy a kiábrándultság felé taszítva őket.

Sajátos módon jelentkezett mindez űz 1960-as évtizedben, amely a világegyház számára a történelmi jelentőségű második vatikáni zsinatot hozta; ugyanakkor a magyar egyház életében ezen kívül egy ugyancsak figyelemre méltó (s annak idején a hazai egyházi és világi sajtóban szintén történelmi jelentőségűnek értékelt) esemény történt: az 1964-es ún. "részleges megállapodás" a Szentszék és a magyar kormány között.

Ez az évtized azonban a magyar katolikus egyház történetének - nem az egyházpolitika, hanem az Isten magyarföldi népe 20. századi történetének - egyik legsötétebb korszaka. Az 1945-ben megindult és azóta szünet nélkül tartó s egyre fokozódó egyházellenes propaganda első perspektivikustávlati hatásai ekkorra értek be: a vallást elutasító, azt károsnak tartó első ateista generáció ekkor vált hazánkban felnőtté, ez a generáció ekkor ért a családalapítás időszakába. Ettől kezdve egyre emelkedett az olyan családok

47