Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Teleki Béla: Lelkipásztorkodás és élet

Ha hűségesen ragaszkodnak helyi egyházukhoz, amelyhez tartoznak és az egyetemes Eegyházhoz ... - Ha megőrzik az őszinte közösséget püspökeikkel ... - Ha nem tekintik magukat az evangélium kizárólagos címzettjének vagy hordozójának ... - Ha egyre inkább fokozódik felelősség- tudatuk, buzgóságuk, kötelességvállalásuk, missziós szellemük. - Ha minden vonatkozásban egyetemesek, és nem szektásan beszűkültek." Az ilyen kisközösségek "különleges talajai lehetnek az evangéliumi üzeneten alapuló evangelizációnak, és ők maguk is az evangélium hirdetőivé válnak." (EN 58)

A lelkipásztorok feladata tehát a keresztény csoportok kialakulásának egyengetése és apostoli készségeik fejlesztése. Léteznek már olyan plébániák, ahol minden hívő valamilyen kisközösség tagja, hívják azt a kisközösséget bázisközösségnek, családi csoportnak, bibliacsoportnak, felnőttkate- kézisnek stb.

4. Plébániák a lelkipásztorkodás hagyományos keretei

"A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora." (515. kánon, 1. §) Természetesen ez a "plébános” lehet egy vagy több személy: pap, diakónus vagy világi krisztushívő; férfi vagy nő, ha nem is kaphatja meg a jogi titulust (517. kánon). A plébánia területi vagy személyi, de szükség szerint szakosított is: művészek, vendégmunkások, katonák, turisták stb. plébániája.

Lényeges, hogy a plébánia Isten népének közössége legyen, hisz "a földkerekségre kiterjedő látható egyházat teszi jelenvalóvá". A lelkipásztor elsőrangú feladata, "hogy a közösség tudata élő legyen, és különösen a vasárnapi mise együttes megünneplésében mutatkozzék meg" (Sacrosanc- tűm Concilium 42). A szentségek kiosztása is mindmegannyi közösség- formáló erő. Ezért is ajánlatos pl. a keresztelés a krisztushívők részvételével, a bűnbánati liturgiák közös megrendezése, a betegek szentségének közös kiszolgáltatása a már szokásos közös elsőáldozás és bérmálkozás mellett.

Közösséget alkot és formál továbbá a plébániai képviselő testület, valamint a különféle - kateketikai, ifjúsági, családi, karitatív stb. - lelkipásztori tanácsok, amelyek lehetővé teszik a krisztushívők apostoli munkáját és az evangélium felvirágzását a plébánia területén, illetve a hívekben.

42