Szolgálat 87. (1990)

Tanulmányok - Nemesszeghy Ervin: Természettudományos világkép és a hit világképe

A technika alkalmazásánál létfontosságú lett a józan erkölcsi elvek figyelembe vétele, melyet a vallás hangsúlyoz, és amely nélkül az egész emberi család a vesztébe rohan. A tudósok és a teológusok mindinkább rádöbbennek arra, hogy a jelenlegi civilizációra mind a tudománynak, mind a vallásnak óriási befolyása van. A tudomány és technika rohamos fejlődésével ez a befolyás a jövőben csak növekedhet. A tudománynak szüksége van a vallásra, hogy megóvja a tudományt ismeretei rossz alkalmazásaitól, hamis abszolútumok elfogadásától. A vallásnak pedig szüksége van a tudományra, hogy megtisztuljon esetleges babonáktól, mágikus felfogásoktól, és hogy megtalálja a helyes viszonyt a kinyilatkoztatott és az emberi ész által nyert igazságok között. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az emberiség jövője nagy részben attól függ, hogyan alakul a tudomány és a hit közötti kapcsolat, mert olyan világban élünk, mely "egyszerre mutatkozik hatalmasnak és erőtlennek, képesnek arra, hogy megvalósítsa a legjobbat, de arra is, hogy elkövesse a legrosszabbat; egyképpen nyitva van számára az út a szabadság vagy a rabszolgaság, a haladás vagy a visszaesés, a testvériség vagy a gyűlölködés felé. Ráébred továbbá az ember, hogy neki magának kell helyes irányba terelni azokat az erőket, amelyeket ő maga szabadított fel, mert ezek eltiporhatják, de szolgálhatják is." {Gaudium etspes, 9.)

III. Összefoglalás és konklúzió

Tanulmányunkban a Szentatya néhány újabb megnyilatkozásából indultunk ki, mely megállapította, hogy egy új és árnyaltabb dialógus indult meg a teológusok és a természettudósok között. Ennek a dinamikus kapcsolatnak a jövőben növekednie és mélyülnie kell, mert csak az biztosíthatja, hogy megtaláljuk azokat a határokat, amelyek ismerete lehetővé teszi mindkét diszciplína integritását. Tanulmányunkban röviden azt vizsgáltuk meg, hogy mi az alapja a Szentatya megnyilatkozásaiban felfedezhető optimizmusnak a vallás és a tudomány kapcsolatát illetően. Először néhány fontosabb felfedezést és teóriát soroltunk fel, mint pl. az ősrobbanás (Big Bang) teóriáját, valamint azokat a teóriákat, melyek egységbe akarják foglalni a négy alapvető fizikai erőt: a gravitációs, az elektromagnetikus, a "gyenge" és az "erős" nukleáris (magfizikai) erőt. Ezek az újabb teóriák egy olyan természetképet mutatnak, ahol kihangsúlyozódik világunk speci- ficitása és rendezett egysége, mely könnyen elvezet filozófiai kérdésekhez a világ eredetére vonatkozóan. Vagyis a századeleji, zárt, materialista, determinista világképet egy sokkal nyíltabb, szerényebb tudományos világkép váltotta fel, mely ráhangoltabb a filozófiai és vallási igazságokra. Ezután

22