Szolgálat 86. (1990)

Könyvszemle - Szolnoky Erzsébet: Fellebezés helyett; Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök (Benkő Antal)

KÖNYVSZEMLE

Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága. Szeged, Szent Gellért Egyházi Kiadó (1990), 174 o.

Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök. Budapest, Ecclesia (1989), 186 o.

Bizonytalansággal teli időkben különösen is szükség van példaképekre, akiknek sugárzó egyénisége, megalkuvás nélküli okossága és emberszerető áldozatkészsége bennünk is mozgósítja a jóra kész csírákat.

Apor Vilmos alakja messze kimagaslik századunk történelmében. Emlékezete még ma is élénken él azokban, akik személyesen is megtapasztalhatták papi szívének melegét Gyulán plébánosi (1918-1941), majd pedig Győrött püspöki (1941-1945) tevékenysége folyamán. Neve országszerte a II. világháború éveiben, főként ennek utolsó hónapjaiban vált ismertté. Sokak tudomására jutott bátor kiállása a nyilas önkénnyel szemben. Halálának híre és körülményei pedig futótűzként terjedtek el, megrökönyödést és csodálatot váltva ki Bár egyénisége, családi körülményei és neveltetése folyt ácsokban különbözött Mindszenty hercegprímásétól, alapbeállítottságában, a magyarság és a keresztény értékek rendületlen szolgálatában ugyanazt az utat járta.

Ősi erdélyi nemesi család sarja volt; a székelység sorsa mindig szívügye maradt. Jellemét acélossá keményítette a gimnáziumi években kapott jezsuita nevelés, megőrizve a kultúra, a zene, a szép iránti érzékét. A fegyelmezett külső érzékeny és szeretetre kész, imából táplálkozó bensőséges- séggel párosult. Felelősségtudata a szociális problémákkal szemben innsbrucki egyetemi tanulmányai folyamán alakult ki. Ezért minden erejét és befolyását felhasználta arra, hogy plébániáján, egyházmegyéjében és - a püspöki kar megbízottjaként - az egész országban ne csak a kifejezetten vallásos jellegű egyesületek (pl. a Mária Kongregációk) verjenek gyökeret, hanem a legkülönfélébb szociális intézmények és mozgalmak is, mint pl. a Szociális Misszió Társulat, KÁLÓT, KALASZ stb.

Életének kulcsát az Isten és az emberek iránti áldozatos szeretetében találhatjuk meg. Ez képesítette arra, hogy a kockázat tudatában, 1945. március 30-án, nagypénteken szembeszálljon a garázdálkodó orosz katonákkal. Az Istentől adott női méltóság védelmére áldozta életét.

Rövidesen halála után megindították az eljárást boldoggá avatására. A politikai helyzet következtében azonban mind ez, mind pedig a külső tiszteletnyilvánítás holt vágányra került.

93