Szolgálat 86. (1990)
Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Keresztény életünk mint küldetés
népeket. [...] S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." (Mt 28,1920) A pünkösdi egyházban az apostoli küldést vagy maga Jézus adja látomás formájában, mint pl. Pálnak ("Csak menj, mert én messzire, a pogányok közé küldelek" - ApCsel 22,21), vagy Jézus helyett a helyi egyház (a jeru- zsálemi egyház "elküldte Barnabást Antióchiába" - ApCsel 11,22) közvetíti, vagy a Szentlélek végzi ("így szólt hozzájuk a Szentlélek: ’Rendeljétek nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyet szántam nekik’. [...] A Szendétektől küldetve Szeleukiába mentek, onnét Ciprusba hajóztak" - ApCsel 13,2.4). Pálban minden apostolnál erősebb volt kiválasztottságának és küldött voltának a tudata. A Rómaiakhoz írt levelének ünnepélyes hangú bevezetésében "meghívott apostolnak" nevezi magát, aki Jézus Krisztus által "kegyelmet" és "apostoli küldetést" kapott (1,1.5). Leveleiben következetesen úgy mutatkozik be, mint Jézus Krisztus apostola, küldötte. De ige formájában is hivatkozik az Úrtól való küldetésére: "Krisztus ugyanis nem keresztelni küldött, hanem azért, hogy hirdessem az evangéliumot." (lKor 1,17) Másutt arra figyelmezteti a híveket, hogy az ő szavai által maga Isten beszél hozzájuk: "Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk." (2Kor 5,20) Még rabságának láncai sem akadályozzák meg hivatása teljesítésében: az evangélium titkának "a bilincsekben is hírnöke vagyok, hadd hirdessem hát bátran, ahogy kötelességem." (Ef 6,20) 2 A 2. világháború során az egyik német város középkori székesegyházát egy bombatámadás földig rombolta. A háború után a város népe nagy buzgalommal látott hozzá, hogy a romokból a templomot újra felépítsék. Elhatározták, hogy az eredeti pontos mását hozzák létre. Amikor a munka már befejezéshez közeledett, és arra került volna sor, hogy a nagy feszületet visszategyék régi helyére, a főoltár fölé, az építők dilemma előtt álltak, mert - bár egyébként a Megfeszített teste sértetlenül megmaradt - a szobor két karját nem sikerült a romok között megtalálni. A városatyák hosszan tanakodtak, mitévők legyenek, hogyan pótolják a hiányzó karokat, míg végre sikerült a feszület sorsát eldönteniük. Krisztus testét karok nélkül helyezték el a kereszten, és a feszület alá márványtáblára ezeket a szavakat vésették: "Ti vagytok az én karjaim." Apostolnak lenni annyit jelent, mint Krisztus személyét képviselni, Ot szép élettel, jó szóval, jó tettekkel jelenlevővé tenni az emberek között. Az Atya a Fiúban Önmagát mondja ki mintegy egyetlen szerelmes Szóban. S ezt a Fiút, Szót küldte el az Atya, hogy emberi egzisztenciát öltsön magára, és hozzánk hasonló emberként jöjjön közénk A Fiú embersége az a Sátor, melyben a Fiú istenségének teljessége lakik (vö-Jn 1,14), melyben Isten és ember végre egymásra talál. Jézus tökéletes hűséggel képviseli az 8